Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Komárom megyének története

66 KOMÁROM. megye a végső rombadölést és elpusztulást mindinkább szeme előtt látta lenni; ennélfogva elhatározván a megye, hogy a fennemlített levelek és intézvények, mint különben is hasznot épen nem hajtók, jegyzőkönyvből kihagyatván, inkább a béke jó reményeszerint történjék intézkedés; azért is Cantate vasárnapután tartott közgyűlésben közakarattal határozatba ment, hogy valamikor királyunk ö felségéhez a követek fel s alá mennek, akár keresztény, akár török követek legyenek azok, a minő contributiót azok eltartására az alispánok és szolgabirák a falusi bírákra kivetnek, ugyanazt teljesítni tartozzanak; ha pedig valamelly bírák az illy contributio alól magukat kivonják, annyiszor, mennyiszer 12 forintban büntettessenek. 1668 april 9-én királyi parancslevél értelmében az Ovárnál elfolyó Duna medrének kiigazítására ezen megyére, Érsek-Léi, kis és nagy Füs nemes székekkel együtt £00 ft. adó vettetett ki. 1686 april 18-án Komáromban Mohy Imre házában tartatott a megyei közgyűlés, hol Zámory György alispán, Csapó János szolgabíró s utánok az egész tisztikar, hivataláról egy akarattal lemondott. Ekkor Csáky László főispán új kijelelést (candidatio) tett, de kik választattak tisztségre, az meg nem iratik; hanem későbbi irományokból úgy világlik ki, hogy az előbbi tisztikar megmarasztatott. Ugyanez év máj. 31-én Bokor László házában tartattak a kisgyülések. October 21-én hatalom engedtetik az alispánnak, hogy a rabló s hasonló gonosztevőket elfoghassa s letartóztathassa, s a szokott törvényszékeken kívül is, szolgabíró, esküdt, s egyéb törvénytudókat vévén maga mellé, felettök ítéletet tartson. 1688. Fiáth János, a győri őrizet gyalogságának vajdája alispánná választatván, számára Rósás János házában illendő szállás fogadtatik, egyszersmind miután a megyének gyűlések s törvényszékek tartására illendő háza nem volna, egy illy ház építése elhatároztatik, melly czélra a megyeház folyamában lévő kert eladatása rendeltetett. 1689. dec. 5-én minthogy a legtisztább búzának vékája legfelebb egy forintért volna szerezhető, legtisztább lisztből sütött egydénáros semlye 10 latra, két pénzes 20 latra, a szarvas, mellynek ára szinte 2 pénz, 15 latra határozíatott, a marhahús ára pedig fontjától 6 kra szabatott meg. 1690. megengedtetett, hogy a kenyérsütő asszonyok necsak egész kenyeret áruljanak, hanem azt font- és darabszámra is adhassák. Az ellenállók törvényszék elébe idéztetni s az 1651: 71 és 1655: 81 törvényczikkelyek értelmében büntettetni rendeltetnek. Ugyanezen év jul, 4-én a pusztákra kivetett taksák beszedetni parancsoltatnak, s ha birtokosaik nem fizetnének, hatalom adatik az adószedőnek, hogy az illy pusztákat elfoglalhassa s mindaddig magánál tarthassa, míg tulajdonosaik az adót kétszeresen le nem teszik, semminemű perorvoslatnak, még a visszaüzésnek is helye nem lévén. Még ez évben sept. 15-én tartott