Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Komárom megyének története

VÁRMEGYE. 67 közgyűlésen a győri felső és alsó járás, a Vértes aljában előfordul s a vértesalatti részek, mint Komárom megyéhez tartozók említetnek; a másik járások: csalóközi, és elhagyott újvári járásnak neveztetnek sa vértesaljai két járás még 1691-ben is előfordul, 1691. oct. 5-én tartott közgyűlésben Hetény,Izsa,Marczalháza, Imö, Radvány és Kiskeszi lakosai, kik a közterhek viselése elkerülése végett jobbágyi telkeiket és házukat elhagyván, Komáromba és egyébbüvé költöztek; földesuraik és a megyei tisztviselők által visszaköltözésre kényszerítetnek. 1692. decemb. 5.; 1694 octob. 7-én a vértesaljai puszta helységek még mindig Komárom megye által íratnak össze. 1693. sept. 15-én a megyei közgyűlésen meg nem jelenők törvényes büntetéssel büntettetni határoztatnak. 1695. sept. 15-én Heiszter főbiztosnak kedvezésül 12 tehén adatik ajándékba. Decemb. 1-én pedig a bankóleszállítás ügyében kelt királyi levél olvastalik fel. 1696. dec. 17-én a királyi biztosok által gyakorlott kijelelés iránt a szomszédmegyékhez megkereső levelek iratnak, megbízatván az alispán, hogy e tárgyban a győri káptalan előtt óvást tegyen a megye nevében. 1697. júl. 1-én rendeltetik, hogy többé a nemesek közül tizedesek ne választassanak; hanem helyökbe 4 hajdú fogadtassék, kiknek szakolczai posztóból készült formaruhán kívül fizetésök 24 ft. és 8 véka búza; második nap a marhahús ára 5 dénárra szabatik. 1697. júl. 16-án az aratók limitatiója tétetik ki, tiszta búza, őszi és tavaszitól, a jóból 10-ik, alábbvalóból és kétszeresből 9-ik, árpa, zab és kölesből 8-ik rendeltetik, adatni, az általhágók ellen a gazdára 24, aratóra 12 fr. büntetés szabatván, a ki pedig pénzzel fizet, az említett büntetés alatt, férfinak 20, asszonynak 15, kévekötőnek 25 dénár jár. A ki ezután adtával teremlettével káromkodik, első feladás esetében 12 frtal büntettessék; 2-ikban közhelyen megcsapassék; 3-dik esetben pedig a megye tömlöczébe tétetvén, érdeme szerint büntettessék meg, a ki pedig siket füllel elhallgatja az illy szitkozódó gonosztevőket, s a kiknek illik, hírt nem ád, kivilágosodván a dolog valósága, !2frban büntettessék, mellynek fele a vármegye szükségeire fordítatik, másik fele a szolgabiróé leszen. 1697. sept. 30-án rendeltetik, hogy a szolgabirák tanúvallatások alkalmával az első tanútól 40, másodiktól 25, harmadiktól 20, a többitől egyenként 10 dénárt vegyenek. 1698. jan. 13-án vérengzések esetében, ha az nemesek közt történik, a vérengző, alispán vagy szolgabíró s esküdt eléGe idéztetvén, 12 frban büntettessék, megmaradván a hatalmaskodási büntetésre való perindítás joga: ha pedig nem nemes volt a vérengző, szinte az alispán, vagy szolgabíró és esküdt által büntettessék 4 frtra, mindenik büntetés fele a bírót illetvén. 5*