Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Komárom megyének története

VÁRMEGYE. 65 olly nemesek, kik a megyének s ennek ügyei igazgatásának ellenszegülnek , mint engedetlenek és a közjónak ellenségei a megye egyébb nemesei sorából mint az igazság is kivánja, jelen határozat erejénél fogva kizárassanak. 1650. aug. 29-diki közgyűlésben megengedtetett, hogy miután a komáromi vámos a kiskeszi, máskép hármashíd, az ásványtöi és apáczaszakálasi folyón lévő vámoshídakat kiigazítatta, azokon vámot szedhessen , de nem a szabadmeneti levelet előmutató nemesektől és kereskedőktől , hanem csak a kocsisoktól, kiknek azoknak árúit és portékáit szállítják. Ugyané gyűlésben elrendeltetik, hogy Komárom városban a városbíró és seregbiró a várost házankint járja meg és a kéményeket, mellyekböl tűz támadhatna, vizsgálja meg, és ha valamelly nemesember ellentállna, az ollyatént az alispánnak bejelentvén, az rajta engedelem nélkül 12 frt. büntetést vegyen. 1651. jún. 13-án tatai alkapitány Veöreös András armálisa kihirdettetik. 1651. ootob. 2-án Bossányi Gábor alkapitány és az alispán óvást tesznek, hogy Komárom városának semmi igazgatása nem lévén, mégis magát a limitátiókba beleavatja. 1651. novemb. 20. érsek őnagysága közgyűlés előtt tiltja aczigányokat mindennemű jószágán való megszállástól. Ugyané közgyűlésen a törökkel való alkudozásra választott követek fizetésére kivetés tétetik; jószágos nemes 1 frt. egyházi nemes 50 kr. armáiista 50 kr. nagy Megyer 16, Ekecs helysége 8. Izsap és Apácza-Szakállas 4 frtot fizetvén. 1652. május 6-iki közgyűlésben Komárom város főbírája, óvást tesz az ellen, hogy a megye helybenhagyása következtében a városi polgárok szabadságot vettek arra, hogy az egyptomi czigányok ellen, mint kóbor és nyilvános tolvajok ellen felkeljenek, s azokat a város határából kiűzzék. Ez óvásra Bossányi Gábor alkapitány ellenovást tesz, kijelentvén, hogy a czigányokat, ha nyilvános gonosztetten kapatnak, bárkinek is szabad megfogni. 1657. május 7. a Csiliz és Duna töltésére rendel a megye 3 járásból 20 szekeret és 150 embert egy hétre. 1659. május 12-én közgyülésileg elhatároztatik, hogyha a hódoltságon lakó paraszt, vagy nemes, határigazításért a megye elmellözésével a törökhez folyamodnék, az mint hazaáruló (proditor patriae) büntettessék. 1665-ben, midőn Újvár már a török által elfoglaltatott volna, ö felségétől és a nádortól érkezett intézvényekre, valamint több előkelő megyék megkereső levelére gyakoribb közgyűlések tartattak, mellyeken a levelekben foglalt parancsok és intézvények sikeresítésének Iehetségesítése s a veszedelem elhárítása forgott szönnyegen, de egyik határozat a másikat megsemmisítvén, megállapodás nem történhetett, mert a 5