Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)
Komárom megyének története
64 KOMÁROM. birák azt a fennebb megírt büntetés alatt tartozzanak visszaadni, erre pedig szolgabíró Nagy Andrásnak teljes hatalom adatott, hogy ezeket végre hajthassa. 1642-ben Pálffy János főispán kijelelésére jegyzővé választatik Pesthy János 50 frt fizetéssel, mennyi az előtte való jegyzőnek volt. Ugyanezen évben Kava elhagyott pusztán Várkonyi Amadé Lénárt helyettesnádor nevében tiltatik a Dunában való halászat. 1643-ban Nagyszombatban összehívott országgyűlésre az alispán és főjegyző 2 magyar forint napidíjjal követekül küldetnak. Ugyanezen évben megújítatik a még 1633*ban közgyűlésen hozott azon statutuma a megyének, hogy valamint a nemesek, úgy a nemtelenek 12 frt. büntetés mellett 15 nap alatt tartozzanak megjelenni és az alispán kihúzván fegyverét a büntetést a meg nem jelenőkön megvegye. Az ekkor történt nemesi összeírásban Udvard oppidumnak neveztetik. 1644. Közgyűlésből iratik levél, a tatai várkapitányának befogott Tuba Mihály eleresztéseért. Ugyanezen évben ö felsége átalános nemesi felkelést hirdetvén, az egybegyülésre határidő tűzetik, kapitánynyá Fürst György, vagy annak akadályoztatása esetére Rácz, más néven Lakatos János választatván, a megye keblében tartott gyakorlatok alkalmával 10, a megyén kívül pedig és táborban lévén 20 frt havidíjjal. Továbbá Komáron (ez időtájban így, és sehol sem Komáromnak iratik) városnak, mint a megye menedékhelyének körülsánczolására a birtokoktól eleven sövénynek való és ingyen munka rendeltetik ki. 1645. Jelentés tétetik, hogy az alispáni fizetésből még 1643tól 1646-ik évi februáriusig 50 frt tartozásban van. 1646. jún. 18-án tartott közgyűlésben Majláth Miklós ezen megye főispánjának titoknoka és teljes-hatalmú követe óvást tesz az ellen, hogy midőn főispáni meghagyásból a hidak kiigazítását a komáromi vámszedönek megparancsolta volna, akkor a vámellenör oda nyilatkozott, hogy aziránt a kamarát keresendi meg, 1647. Komárom városban tartott közgyűlésen, hol egyszersmind a törvényszékek is rendesen tartatni szoktak. Győr városának vámfizetéstől kiváltságoló levele hirdettetik ki. Továbbá octob. 1-ön tartott közgyűlésben elhatároztatik, hogyha a szükség kívánná, a helységek bírái is a közgyűlésekben harmadik helyen tartozzanak megjelenni; de a tanácskozásban részt nem vehetnek. Hasonlókép elhatároztatik, hogy jövendőben a szolgabirák a felperes egyszerű megkeresésére és kérésére minden alispáni kiküldetés, vagy esküdtnek maguk mellé vétele nélkül egyszerű idézéseket tehessenek. Ekecsi Szabó Jancsit viceispán uram fogságából kezességre 300 frtig Szabó Mihály az atyja és Szabó Miklós kivették; ugyszinte Miklós Bálintot is 300 frtig kezességre az anyja Miklós Péterné Borbély Anna a viceispántól kivette. 1649 aug. 30-án tartott közgyűlésben elhatároztatik, hogy az