Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Komárom megyének története

VÁRMEGYE. 63 gyújtotta, minek következése lön, hogy a megye gazdag levéltára elégett s számtalan oklevelek, jegyzökönyvek a lángok martalékai lőnek, a megmaradt gyűlési jegyzőkönyv pedig igen kevésben adhat útásitást, mellyben mindazáltal némi tájékozásul idöszerinti rendben közlünk némelly jegyzett kivonatokat következőkben : Komárom megyének jegyzökönyve 1619-ben kezdődik. Ezen időtől fogva is azonban többször deák, néha magyar nyelven vezettetvén több időszakok kimaradnak. 1620. Aranyoson tartatott a közgyűlés. Az ez elébe tétetett hivatalos jelentésből kiviláglik, hogy 1616-ban szabad porta volt a megyében és pedig nagyobb részt a Csalóközben 70. a török hatalma alatt pedig 113; ettől 384-dike után fizettetett királyi tiszteletdíjképen 128, török adó fejében szinte 128 frt. 1622-ben a törökök következő helységeket birtak: Udvard az esztergomi érseké, Madar a Pozsár családé, Szemere, Jászfalu, Kóta (Kollha), Feör (Für), Chyúz (Csúz), Kürth, Baromlak, Anyala, Naszvad (oppidum), Ernő, Martos az esztergomi érseké, Marczalháza, Pozsár Lukácsé, sz. Péter Komárom váráé, Hetény eszterg. érseké , Zöny komáromi váré, Chyászár Nyáry Miklósé, Machia (Mocsa) érseké, Kisbér Nyáry Mihlósé, Tata (oppidum) tatai váré, Baj szinte a tatai váré; Bánhida és Kocs Nyáry Miklósé. MoórNádasdy Pálé, Neszmély és Almás a komáromi váré. Törökök kezén nem voltak: Nagy Tany komáromi váré, nagy Keszi, kis Keszi s nagy Léi több nemeseké, Néma és Asványtő a sz. mártoni föapaté, Csicsó (kettő), nagy Megyer (oppidum) és Izsap a komáromi váré, Apácza-Szakálas a Nyulak szigetével az apáczáké, Egyházas Szakálos többeké, Zémö érseké. Kamocsa többeké, Gutta (oppidum s ketlö) érseké, Vízvár többeké, Vár-Bogya és Megyercs komáromi váré, Bicske Zéchy Györgyé s Batthyány Ferenczé, Gyúró és Vereb Jakussith Andrásé, Farma Nyáry Miklósé. 1624. A rablást és öldöklést gyakorló lengyelek ellen Tót-Ujhely mezővárosban felkelés határoztatik. A vármegye különféle szükségeire pedig adó vettetik ki, birtokos nemesre 4 frt. egy jobbágytelekre 50 pénz, ármálistákra 30 pénz (a jegyzőkönyv 322 lapján).* Ugyancsak ezen évben a várbeli katonaság számára adó vettetik ki, minden portától 8 kenyér, millyen egy 16 dénárt ér. Hasonlókép a várt-őrzők fizetése is adó által gyűjtetik be. 1636. A nemességnek előadott s bejegyzett panaszára határoztatik, hogy a nemesembert, a ki parasztföldön lakik, mostantól fogva ennek utána többé a falusi és városi birák sem személyében, sem pedig polgári házakra nézve a királyi rovásra kivetett census megfizetésére ne kényszerítsék 12 frt büntetés alatt, és ha valamtlly szegény nemesember engedelmes egyűgyüsége miatt a rováspénzt meg adta volna is, a