Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Komárom megyének története

62 KOMÁROM. Vásárhelyi Verböczy Vösthe Zichy. A czímerleveles nemes családok közt különös említést érdemel Bodó család, mellynek czímeres levele 1565. dec. 10-éröl kelvén, nevezetes azért, hogy általa a sógorok is megnemesítetnek. Az eredeti levél most a megyei levéltárban van s főbb pontjait szóról szóra így közöljük: Nos Maximilianus II-dus Dei gratia electus rom. imp. semper augustus ac Germaniae, Hungáriáé, Boh., Dalm., Croat., Slav., Ramae, Serviae, Galiciae, Lodom., Cumaniae, Bolg. Rex, Dux Austr. etc eundem Petrum Bodo, et per eum Joannem etStephanum filios, et Saram filiam etc. . . et pro patria carisque suis affinibus ad quodvis eventum fortunae editum, caeterisque fratribus et consanguineis et affinibus suis ipsorumque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universo. . . . 1565. decemb. 10-a. Nicolaus Oláh Archiepisc. Strigon. Joannes Listhius. Hogy Komárom vármegyének határkiterjedése hajdan nem az volt, mi most, az járásainak régi elnevezéséből is gyanítható. Ugyanis az udvardi járás hajdan érsekújvárinak, a tatai és gesztesi pedig győrinek neveztetett; de a megyei jegyzőkönyv is némelly nyomát adja annak, hogy csak egypár századdal előbb, jelesen pedig 6122 táján Fejér megye egy része, mint alább is látandjuk, ide volt csatolva. A mostani Csalóköznek állása is egészen különböző volt. Ugyanis az öreg Duna folyása Moson alatt menvén el; innen ment ebből Poson felé egy vízfolyás, melly Csaló vizének neveztetett, a Poson vármegyében Cseklésznél elfolyó fekete vízzel összeforrott s ezen tovább már Komárom megyében a Dunával egyesültek, és igy ezen Csaló vize és a mostani Duna között fekvő föld neveztetett Csalóköznek. De ezen csalóközi sziget később ásás által elválasztatott egymástól, minthogy a Moson megyei koronái jószágok a sok víz arra folyása miatt gyakran kiöntéssel rongáltattak, mellyek nyomai most is az ott létező sok ingoványos erekben láthatók; mutatja ezt azon körülmény is, hogy Poson vármegyének a mostani Duna folyásán túl Moson felé még 6 faluja van, valamint Győr vármegyének a mostani Csalóközben a Csiliz folyó mentében egy néhány falui helyeztettek; az érseki igazgatóság pedig egész a posoni Dunán túl, az oroszvári szigetre is kiterjed, holott pedig ezen keveredett felosztás soha íIly módon nem történt volna, ha a Dunának s a Csalóközt képező vizeknek a mostaninál különböző s fennírt folyása nem lett volna; neveztetik a törvénykönyvben: insula Csalóköz major et minor, és soha nem mondatik szigetköznek. De hogy Komárom megyének régi határa mikor változott úgy meg, mint most áll, valamint egyébként is a megyének legrégibb történetét és viszontagságait kipuhatolni felette nehéz feladat, mert a múlt századelején egyZámory nevü al-várkapitány kedvetlen súrlódásba jővén a megyei tisztséggel, a megye házát fel-