Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Kereskedés

VÁRMEGYE. 4 37 ben a takácsok legfelesebb számmal vannak 930, s így minden 154 lélekre esik egy. Nagymegyeren van 38, Guttán 18, Szimön 22, Ácson 26 takács. Kovácsok szinte feles számmal, új Szönyön pedig lakatos 18 van. Molnár van 250, nem számítva a legényeket, és a malmok között derék s többkerekü malmok találtatnak. Jelesen Komáromban van 36 dunai malom; dunai malmok vannak még Neszmélynél, Zsitvatönél, Kolos-Némánál, s. a. t. Tatán 11 malom 33 kerékkel. Szomódon 8. Naszálon hatkerekü malom van. Tatán van 8 szürkalló 11 kerékre, ezenkívül a számos posztósok jó közönséges posztót készítenek; ugyan itt kőedény, bőrgyár, ser- és pálinkafőző-házak-, híres a tatai élesztő, melly még Pestre is hordatik. Komáromban van két eczetfőző, i szeszégető, 2 serfőző, i gyufagyár. A komáromi kajócsinálók inkább csak a régi hajókat igazítják, újat évenként 15 — 20 fenyöhajónál többet alig csinálnak. Olajütök vannak Guttán 3. Nagymegyeren 4. Kamocsánl, Apácza-Szakálason 1, Szilasonl, melly két utóbbi évenként egyik 2000 pforintot jövedelmez; ó Gyallán van szivargyár; nagyobb serházak vannak Komáromban, Tatán, Csicsón, Ászáron, Kisbéren. A szeszgyárak közül legnagyobb a marczalházi, melly 75 mérő burgonyából, s. a. t. naponta 10 —13 akó 20—25 foknyi szeszt éget; pálinkafőző-ház van még szent Péteren, Csicsón, Tarjánban, Kömlödön; hamuzsírt égetnek felső Gallán, Tarjánban és Oroszlányon, főkép Almáson, továbbá Piszkén, Neszmélyen; Tatán pedig a márványsímítás érdemel figyelmet. Deszkametsző van Tatán, Bánhidán. A majki pusztán a régi néma barátok (Camaldulensis) kolostorában van egy szabadalmazott szűr- és pokróczgyár; Füzítön pedig a már régebben gyakorlott répaszáritás helyett nagyszerű czukorgyár épült, melly már felszereltetvén munkáját folyó 1848 évben megkezdendi. Tatán a meleg források olly bőséget okoznak vízdolgában, miszerint bátran el lehet mondani, hogy nincs hazánknak olly vidéke, melly vizet igénylő gyáriparra alkalmasabb volna, mint épen Tata, hozzá járulván még ehhez olcsó napszám, olcsó élelem, olcsó tüzelő, melly utóbbit a szomszédhelyeken lévő szép erdőségek kíméletére a természet közel helyeken kimeríthetlen kőszén-rétegekkel is pótolta. 20. §. Kereskedés. A kereskedést a Duna és Vágh hajózható vizei, a megyén keresztül menő buda-bécsi országút, egyéb útak is élénkké teszik, s azért mind ez, mind a hojózás és a fuvarozás sok embernek ád táplálékot. Inkább fuvarozó helyek: ó Szöny, új Szöny, Almás, Neszmély, nagy Igmánd, Mocsa, Ács, Udvard , Perbete, s. a. t. A komáromi, szönyi számos hajóvontatók a török szélektől kezdve egész Ulmíg szokták a terhes hajókat vontatni. Főága a komáromi kereskedésnek a gabona minden neme, talpkereskedés, a ló, szarvas marha, sertés, bor,