Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Országútak és közlekedés

38 KOMÁROM. gyapjú, tűzifa, gubacs, hal, márványkő. Mennyire megyen a különféle tárgyakkal kereskedő egyének száma, azt ugyan meghatározni nem lehet; nyitott bolttal kereskedők azonban 305-re mennek, mellyböl 441 egyénre jő boltos, ezen kívül van a számos házaló zsidóság, milylyen magában Tatában van 32. A Vágh-Duna segedelmével nagy mennyiségű deszkák, léczek, szálfák s. a. t. úsztattatnak le Liptó és Árva vármegyékből Komárom városi kereskedők számára, kik a talpkereskedést (igy neveztetik közönségesen az épületfa-kereskedés) nem csak helyben űzik számos (32 társaság, felül 80 egyénnel) társulatokban, de le egész a török szélekig több helyt falerakó, és áruló helyeket tartanak. Az ide való molnárok szinte híres lisztjeikkel, mellyböl a híres komáromi fejér czipó sül, messze vidékre kiterjedt nevezetes kereskedést folytatnak, s mondhatni, hogy gabona, fa, lisztkereskedésből Komárom város lakosai közül legtöbben meggazdagodtak. Semmivel sem állanak hátrább a komáromiaknál a tatai molnárok, mind lisztjök minőségét, mind vele való kereskedésök kiterjedését tekintve. A dadiak, hetényiek és guttaiak szarvasmarha-kereskedésben tűnnek ki. Az erdős vidékek pedig, különösen kisbéri, császári, kethelyi erdőkben sertéseket hizlalván azokat külföldre is kihajtják. Almás márványát Pestre, és más messze vidékre is széljel hordja. Oroszlán széljel a szomszéd megyékbe égetett mésszel, Lábatlan pedig le az alföldre Vásárhelyig mészkövei kereskedik. A tatai urodalmi erdőségekből pedig még külföldre is űzetik gubacscsal kereskedés. Heti vásárok esnek Komáromban , Tatán, mindenik helyt szerdán és szombaton, Kisbéren pedig csötörtökön. De piaczoznak még a komáromiak a gesztesi járásból különösen Győrbe, az udvardiból és a csalóközi járás Nyitra felől eső részéből Érsekújvárra. A komáromi piaczot a kamocsaiak zöldséggel ugyanezek, a guttaiak s. a. t. pedig gyümölcscsel látják el. Országos vásár esik Komáromban 5, Tatán 4, Kisbéren 4, ó Szönyön 4, Guttán 4, Nagymegyeren 3. A guttai vásárok szarvasmarhára nézve híresek. A kereskedés és forgalom előmozdítására szolgál e megyében a komáromi szabadalmas hajóbiztosító-társaság és takarék-pénztár, mellyröl mindenikről a közintézetek czíme alatt értekezünk. 21. §. Országutak, és közlekedés. Föországúta Komárom vármegyének a buda-bécsi főposta és országút. melly mindenütt a Duna jobb partján menve, Nyerges-Újfalun felül éri a megye határát, s Piszke, Neszmély, Almás, ó Szöny, új Szöny, Ács helységeken s a vasi pusztán keresztül a sz. Jánosi puszta határán tér által Győr megyébe. Egész hossza ez útnak 24,939 folyó öl, mellyböl az egészen Esztergom megye által körülvett piszkei határra 2297 öl esik. E határban ezen út egészen fel van emelve, alapja kő s többnyire az árkokon kivűl 4 öl széles. Itt van rajta a hegyekről