Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Ásványország - Kézműipar és gyárak

36 KOMÁROM. 18. §. Asványország. A hegyek átalában homok-, agyag- és mészkövesek lévén másod rangú képletekkel, nemes érczekkel ugyan épen nem dicsekedhetnek; azonban a megyében a Duna egész hosszában, különösen Komárom körül, hol Aranyos helysége és a komáromi aranysziget épen innen vette a régi időben nevét, némellyek aranymosással foglalatoskodnak. Sokkal fontosabb ennél a márvány, melly főkép Tardosnál töretik, hol 12 bánya közül 10 vereset, 2 pedig májszínű márványt ád; Lábatlannál fejér márvány találtatik, mellyböl a pesti Musaeum lépcsözetei épültek; a tatai kálvária- vagy szent János-hegy alatt törött márvány csekély rétegénél fogva nem sok figyelmet érdemel; de a márványsímítás Almáson, Piszkén, Neszmélyen, Tatán is s. a. t. igen számos egyént foglalatoskodtak — Meszet igen jót égetnek Oroszlánban, Gesztesen, alsó s felső Gallán, és az almási „Köpite" méhében is nagyböségü mészkő terem, Lábatlannál pedig hat év óta az alföldre űzetik mészkő kereskedés egész Vásárhelyig, hol az kiszokott égettetni. Épületmészköbánya van Zsemlén, darázskö-bánya Tatán és Szomódon; ugyszinte Almáson a nagyhegynek oldalain több nyitott bányákban töretik kő, s innen épült a komáromi szüzvár, s most is 400 katonai s több-kevesebb polgári egyén foglalkozik itt a komáromi várerösség részére kötöréssel. Szákon legjobb téglának való föld találtatik. De legfontosabb a márvány után a Kőszén. Ugyanis a vértesi hegyek alatt kisebbnagyobb rétegekben csaknem mindenfelé találtatik a barna kőszén, melly ugyan rendes mivelés alá csak Zsömlénél vétetett, hol a bányák két akna, és két alag által vannak megnyitva, s kísérleti kiszámítások szerint az itteni kőszén-telep olly gazdag, hogy húzamos éveken át évenként 100,000 mázsát is képes adni. Lábatlannál is legközelebbi években 3 helyen találtak kőszenet, annak ásása iránt az ide való lakosok pestiekkel száz évre szerződtek. Ezenkívül Neszmélynél, Piszkénél s a megye több vidékein sok helyt magában is napfényre jö a kőszén. Némelly természetvizsgálók a kisigmándi határban gypszet is találtak, még pedig jegedzett alakban, ez azonban hihetőleg salétrommal köttetett össze, 19. §. Kézműipar, és gyárak. Kézmívesek összes száma a megyében 3252 mester, és igy az összes népességből minden 44-re esik egy, melly hazánk egyéb vidékeit tekintve igen kedvező arány annyival inkább, mivel ezen számba a mesterlegények és inasok sehol fel nem vétettek. Az ipar és kézmívesség központja Tata és Komárom, amott 1000, itt a zsidókkal együtt 575 kézmíves-mester lakván, kik közt ritkább mesterségek is illöleg divatoznak. Számosabb kézmívesek vannak még Ácson (78) , Kisbéren (51), Nagymegyeren (68), Guttán (49); Szimön (45), Udvardon (45), új Szönyön (36). Különös figyelmet érdemel, hogy e megyé-