Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Állatország

34 KOMÁROM. gok azonban nemesítettfajút tartanak; e megyékben Ievö juhok összes számát 70,000-re lehet felvinni. Jelesebb nyájak vannak Kisbérett gr. Batthyányi Kázmérnak; Grebicsen gr. Eszterházy Miklósnak; Ácson hg. Lichtenstein Alajosnak; Aszódon és nagy Tanyon gr. Zichy Istvánnak; Apácza-Szakálason gr. Eszterházy Vinczénönek; Őrsön gr. Nádasdy Leopoldnak. A jobbágyok közt az ácsiak érdemlenek leginkább említést. Sertéseket nagyobb mennyiségben tenyésztenek, mint a szomszéd Poson és Nyitra vármegyék, nevezetesen a Yágh és Nyitra melléki bozótosokban, továbbá a tatai és gesztesi járásbeli rengeteg erdőségekben egész nyájanként tartatnak. A kisbéri urodalom erdőségei igen sok makkot adván, itt évenként 3—400 sertés javítatik; a tatai urodalomban Császár és Kethely fordítanak legtöbb figyelmet a sertéstenyésztésre Vadak szép bőségben vannak a vértesi erdőségekben, különösen sok szarvas, öz és vaddisznó. A tatai urodalom erdőségeinek fele tilos, másik fele szabad vadászatra engedtetett; a nyúl még a szabad részen is igen számos. A tilos erdőségekben pedig nagyobb télen különös gondviselést is nyernek a vadak, mert illyenkor nemcsak szénával, de gyakran kukoriczával is tápláltatnak. Jeles vadaskert van Síkvölgyön egy nevezetes ugratóval, Gyarmathon s nagy Megyeren. Ragadozó vadak, farkasak, rókák; a csalóközi és udvardi járásbozótosaiban néha mutatkoznak, de a tatai járás legnagyobb erdőségeiben is felette ritkák; mert a vadászság különös szorgalma által ezek végkép kiirtattak, és ha néha egy, kettő mutatkozik is, az többnyire a befagyott Dunán a Kárpátokból ballag által; rókák mindazáltal mégis gyakrabban találtatnak, mint farkasok s mint igen ritka tünemény, néha a vadmacska is megjelen. Hörcsög kevés, ürge a hátasabb vidékeken sok, a földi egerek különféle fajai csak hosszú, száraz ösz után mutatkoznak nagyobb bőségben. Szelíd szárnyas állatokat a házi gazdasszonyok udvarai körül eleget nevelnek, különösen kácsák és ludak tenyésztésére a sok vizek, és tavak különös alkalmat adván. Vadkácsákat, szalonkákat, gémeket, söt kócsagokat is a Duna, Yágh és Nyitra melléki tavak bőven táplálnak, a róna mezöségeket pedig mind a csalóközi, mind az udvardi járásban, különösen pedig a gesztesi járásban a vasdinnyei pusztát túzokok látogatják; a tatai járásbeli erdőségek húrosmadarakkal s erdei szalonkákkal bővelkednek. Fáczános kertek vannak nagy Megyeren, Csicsón, Kisbéren, Környén, a páthi pusztán s a gr. Zichyek Prépost nevü szigetében. Hattyúk a tatai és kisbéri angol kerteknél tenyésztetnek. Halbaíl olly bősége van ezen megyének, hogy azzal nem megvetendő kereskedést űzhet. Már a régi időkben Komáromnak és Tatának kötelességökben állott a királyi udvart hallal tartani. A Dnna tokot, vizát; a Yágh csukát, harcsát, pontyot, kecsegét; valamint a csalóközi és udvardi járás számos tavai is ugyané halnemeket, a gesz-