Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Lakhelyek - Növényország

32 KOMÁROM. annyira leszállott, hogy holdját 4— 500 vforintért könnyen lehet szerezni. — A neszmélyihez kisebb nagyobb részben közelítnek az almási, piszkei borok; továbbá a sz. miklósi, szomódi, baji és grébicsi; ezek mind a tatai járásban. Az udvardi járásban elsőséget érdemel a madari. Egyébiránt a komáromi közönséges borok főtulajdonsága a timsós íz. Végre a borokról szólván, említjük gr. Eszterházy Miklós baji pinczéjében levő roppant hordaját, melly 2150 akót tarthat magában, 22 vasabroncsot számlál, mellyek öszvesen 9580 mázsát nyomnak; hossza 3 öl, 2 láb, 4 hüvelyk; magassága szinte 3 öl, s nagy kengyel-ászkon nyugszik; a dézmaborok ebben szoktak tartatni. Készült Pesten 1832-ben. A csalóközi járásban Csicsónak, nagy Megyernek, Guttának, Ronkának, Karomnak, Érsekléinek szép lágyfa-erdeje van, a többi helységeknek úgy szólván semmi sincs. A komáromi szigetek és félszigetek fatermése is a város fogyasztásához képest felette csekély, Kamocsa helysége azonban újabb időkben határának lapályosabb részeit fűzfákkal ülteti be, mellyekből minden 3—4 évi ágmetélés által elegendő tűzifát szerez. Az udvardi járás nyugoti alacsonyabb része és a gesztesi járás középtája, kis Igmánd, nagy Igmánd és Csép körül szinte erdőtlenek; de az udvardi járás keleti és északi hegyesebb része, valamint a gesztesi járás alvidéke, kivált a kisbéri urodalom szép erdőséggel dicsekedhetnek. A tatai járás erdőségei pedig nemcsak nagyterjedelmüek, de szépségökre nézve hazánk bármelly vidéki erdőségeivel vetekednek; mert a középemelkedésü vértesi hegylánczot s ennek kisebb ágazatait magas erdőség lepi, és kevés urodalom mutathat hazánkban olly szép s jól mívelt erdőket, mint a tatai urodalom. Öszves terjedelme a megye erdőségének 125,628 hold, mellyböl a gesztesi és tatai járásra esik 118,527 hold. Erdei mívelt fanemek a következők: Quercus pedunculata, gubacstölgy,.... roburcsoport-tölgy; cerris, vagy austriaca^ csertölgy; fagus silvatica= bikkfa; carpinus betulus=fejér gyertyán; fraxinus excelsior = körisfa; ulmus campestris = sima szil; sativa seu tuberosa = darabos, v. kerges szil; acer platanoides = jókori jávor; campestre = fodor jávor; pseudo platanus = juhar; populus nigra = fekete nyár; alba = fejér; tremula = rezgő; canadensis = kanadai; populus abies = fenyő v. jegenye nyár; sorbus aucupuria = veres v. madár berkenyefa; crategus torminalis=barkóczafa; tilia europaea—hárs-zoldok, v. nagy levelű hársfa; tilia cordata, seu americana=barna, v. kislevelü zoldok ; robinia pseudoacacia=fejér ákácz; betula = nyírfa; A kisbéri erdőségben előfordúl még gleditschia = lepénfa; ailanthus=fellengfa. A másodrendű vértesi hegyek 1700 lábat haladó tenger feletti magasságából kitetszik, hogy itt a fenyőfának hazája még nem igen lehet, az a mi eröszakoltatik is, csaksínlödik; a herkályi erdőben azonban 1803 óta a fenyő több nemei meglehetős sikerrel kezdenek míveltetni, úgymint: pinus picéa—szurkos, v. lúczfe-