Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Neszmély

184 KOMÁROM t dás is csak a határ jobb részeiben és a tehetősebb kezek közt mutat jobb állásra. Fökincse országszerte híres bort termő nagy szőlőhegyében fekszik, de melly legnagyobb szorgalom mellett is keveset terem, úgy hogy jobb években is alig lehet többet számítani holdanként 5 — 6 akónál, s ez is csak jobb években kerestetik inkább, roszabb boresztendökben a vidéki közönséges borokkal egy áron kélj ugyanez oknál fogva, ámbár még a neszmélyi hegyen a vidéki uraságok közül is sokan birnak szőlőt j a szőlő ára annyira leszállott, hogy holdát4—500 váltó forintért könnyen lehet szerezni. Lakosok összes száma 1263 1. ebből 217 r. kath. 1040 ref. és 6 zsidó j a református anyaegyház igen régi és 1670-ben már csak megújult. A r. kath. leányegyház az almásihoz tartozik; kis templomuk a boldogságos szűz tiszteletére. Van itt 46 nemescsalád, kézmívesek következő számmal: dunai molnármester 4, legény 3 ; szabómester 3 j kovácsm. 2, legény 1 ; takácsm, 8; csizmadia 4, legény 1; fazekasm. 2j bognármester 1, legény Íj sütöm. 1, legény 1; kömívesm. 1 j kádármester 2; asztalosm. 3j ácslegény 1 j együtt 31 mester és 8 legény j de czéh helyben nincs, hanem a komáromi és tatai czéhekhez tartoznak. A helység alatt foly-el a Duna, mellyen 3 malom van; ezenkívül vannak a határban több apróbb patakocskák. Nevezetes az erdejében lévő Somlyó hegy, rnellynek napkeleti oldala meredek kősziklákból áll, és aljában, kivált kösziklás részein orvosi füvek, bella-donna, a Valériának többféle fajai, kivált a macska-gyökönke, polypodium vagy páfrán s a t. más számtalan effélék találtatnak. Nevezetes a helység felett a Dunára néző várhegy, rnellynek tetején ma is szemlélhető egy négyszegű épület alapmaradványa, hajdan a mohácsi vész előtt apáczazárda volt, azután pedig a török ezt lerontván, rája egy őrtornyot építtetett. Van az erdőségben még egy Fekete nevű hegy is, rnellynek oldalában egy sziklabarlang van, két bemenetelre alkotva a természettől; a jobbfelöli bemenetel lefelé szolgáló gömbölyű lyukat képező mélység, mellyben mostani élő ember nem járt, hanem a belebocsátott ködarab zörgése több perczig is hangzik; a balfelöli nyílás befelé nagy a hegybe, bejárása annyira szűk, hogymintegy 2 ölnyire hason kell mászni, és csak azontúl lehet felállani. A bejárástól mintegy 5 ölnyire a szikla fenekén van egy forrástócska, melly kevés, de igen kellemesillatú vizet tart, s a legnagyobb szárazságban sem apad ki. Ezen sziklabarlangot a lakosok aranykútnak híjják. Mostani földesura gr. Zichy Miklós. — Azonban 3 telket udvartelkes nemesek is birnak, kiknek a kir. tábla 1780-dik év körüli ítélete szerint a bormérés 6 nap és 5 óráig engedtetik meg, s őket a határ V32 része illeti. E helység régiségének maradványa a reformátusok temploma, melly szájhagyomány szerint még sz. István király idejében épült