Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Neszmély

184 KOMÁROM t dás is csak a határ jobb részeiben és a tehetősebb kezek közt mutat jobb állásra. Fökincse országszerte híres bort termő nagy szőlőhegyé­ben fekszik, de melly legnagyobb szorgalom mellett is keveset terem, úgy hogy jobb években is alig lehet többet számítani holdanként 5 — 6 akónál, s ez is csak jobb években kerestetik inkább, roszabb boresz­tendökben a vidéki közönséges borokkal egy áron kélj ugyanez oknál fogva, ámbár még a neszmélyi hegyen a vidéki uraságok közül is sokan birnak szőlőt j a szőlő ára annyira leszállott, hogy holdát4—500 váltó forintért könnyen lehet szerezni. Lakosok összes száma 1263 1. ebből 217 r. kath. 1040 ref. és 6 zsidó j a református anyaegyház igen régi és 1670-ben már csak megújult. A r. kath. leányegyház az almá­sihoz tartozik; kis templomuk a boldogságos szűz tiszteletére. Van itt 46 nemescsalád, kézmívesek következő számmal: dunai molnármester 4, legény 3 ; szabómester 3 j kovácsm. 2, legény 1 ; takácsm, 8; csiz­madia 4, legény 1; fazekasm. 2j bognármester 1, legény Íj sütöm. 1, legény 1; kömívesm. 1 j kádármester 2; asztalosm. 3j ácslegény 1 j együtt 31 mester és 8 legény j de czéh helyben nincs, hanem a komáromi és tatai czéhekhez tartoznak. A helység alatt foly-el a Duna, mellyen 3 malom van; ezenkívül vannak a határban több apróbb patakocs­kák. Nevezetes az erdejében lévő Somlyó hegy, rnellynek napkeleti oldala meredek kősziklákból áll, és aljában, kivált kösziklás részein or­vosi füvek, bella-donna, a Valériának többféle fajai, kivált a macska-gyö­könke, polypodium vagy páfrán s a t. más számtalan effélék találtatnak. Nevezetes a helység felett a Dunára néző várhegy, rnellynek tetején ma is szemlélhető egy négyszegű épület alapmaradványa, hajdan a mohácsi vész előtt apáczazárda volt, azután pedig a török ezt lerontván, rája egy őr­tornyot építtetett. Van az erdőségben még egy Fekete nevű hegy is, rnellynek oldalában egy sziklabarlang van, két bemenetelre alkotva a ter­mészettől; a jobbfelöli bemenetel lefelé szolgáló gömbölyű lyukat képező mélység, mellyben mostani élő ember nem járt, hanem a belebocsátott ködarab zörgése több perczig is hangzik; a balfelöli nyílás befelé nagy a hegybe, bejárása annyira szűk, hogymintegy 2 ölnyire hason kell mászni, és csak azontúl lehet felállani. A bejárástól mintegy 5 ölnyire a szikla fenekén van egy forrástócska, melly kevés, de igen kellemes­illatú vizet tart, s a legnagyobb szárazságban sem apad ki. Ezen szikla­barlangot a lakosok aranykútnak híjják. Mostani földesura gr. Zichy Miklós. — Azonban 3 telket udvartelkes nemesek is birnak, kiknek a kir. tábla 1780-dik év körüli ítélete szerint a bormérés 6 nap és 5 óráig engedtetik meg, s őket a határ V32 része illeti. E helység régiségének maradványa a reformátusok templo­ma, melly szájhagyomány szerint még sz. István király idejében épült

Next

/
Thumbnails
Contents