Fényes Elek: A magyar Birodalom statisticai, geographiai és történeti tekintetben. 1. kötet. Komárom vármegye (Pest, 1848)

Települések - Neszmély

VÁRMEGYE. 185 és csakugyan építésmódja is XI —XH-dik századra mutat. Hogy ennek tornya későbben és pedig Hollós Mátyás király idejében épült, bizonyítja az, hogy midőn 1787-ben mart. 19-én a gyülekezet ezt, miután már a mohácsi vésztől fogva leégve csonkán állott, fel akarván építeni, romladozott részét a templomig lehányatta volna; a toronynak délnyugoti szegletében, mint ezt a gyülekezet jegyzökönyve előadja, a 3-dik faragott szegletkő mellett találtak 3 magyar kispénzt, ketteje volt Mátyás király pénze, mindeniknek egyik oldalán volt egy holló „Moneta Mathi" körülírással, tovább olvasni nem lehetett, másik oldalán volt Magyarország czímere. A 3-dik is magyar kispénz volt, egyik oldalán egy oroszlán, előtte az ország czímerében levő négy folyóvíz, másik oldalán nagy kettős kereszt, de a hármas hegy nem volt látható. Illy régi pénzek, sőt római pénzek s egyéb régiségek is a határban többfelé találtattak. Hogy Neszmély régenten mezővárosi szabadalommal birt, erre nézve több adatok adnak bizonyságot, mellyekböl egyszersmind kiviláglik, hogy e falu hajdan Hosszúfalunak is neveztetett, mi némileg gyanút gerjeszt arra, hogy itt volt hajdan Longa villa római telep. Már 1460-ban, mint a komáromi várhoz és urodalomhoz tarlozó mezőváros Hosszúfalu (Langendorf) név alatt jő elő. Ugyancsak mezővárosnak neveztetik 1471-ben Corvin Mátyás idejéből kelt okirat szerint, melly 1717ben udv. tanácsos Csatáry által lemásoltatván, kevés évekkel is ezelőtt a helység levéltárában volt látható. Ezen oklevélben Neszmély oppidumnak, a lakosok cíviseknek és jobbagioneseknek neveztetnek s az egy sessiótól fizetett 1 forintnyi adójok V

2 forintra leszállíttatván a komáromi casiellumnak rendeltetik beadatni. A komáromi várrali egybeköttetése iránt Komáromnál bővebb közleményt tettünk. 1503-, 1511-, 1521- és 1525-dik évekről most is vannak a helység birtokában több rendbeli eredeti oklevelek, mellyekböl még az is kiviláglik, hogy akkor rendes tanácscsal biró és függő pecsétes leveleket kiadó oppidum privilegiatum volt. E függő pecsétes levelek rendesen így kezdődtek: Nos stb. jurati caeterique cives et hospites oppidi privilegiati de Neszmél — se levelek kimutatják, hogy ekkor már a Hosszúfalu név elenyészett. Ugyanezt mutatja a városnak Kömlödön Sárközy Jósef úr régiség-gyűjteményében meglevő régi pecsétje. Ez középnagyságú sárga réz, czímere kiterjesztett sas-szárny, körülírása : Sigillum civitatis nostrae 1646. Neszmél. — Ennél régibb van a helység birtokában, durvábbmetszésü s idöszám nélkül. 1500 körül e jószágot a Porkoláb család birta de kétségen kívül zálog czímen, mint az néhai Porkoláb János végrendeletéből kitetszik. Azon idei úrbér szerint Neszmély 24 egész telket számlált s egyéb járandóságokon kívül a búzából és borból ö felségének kilenczed, a kecs-