Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

Dunától kifelé tart, keresztben, egyik határban is 100 ől, másikban is 100 öl széles erdőt plántálva 's ápolva, kapcsolatban a' rónaság

1 magas partjával , 's a

1 dunaparii erdővel. A

1 dunaparton hat ől széles utat a

1 hajóvontatásra, esnem többet, kellene szabadon hagyni. A

1 helységeket külön töltéssel bekeríteni, és egy úttőltéssel a

1 magas földhöz foglalni , vagy ha ez meg győzhetlen munka lenne , a

1 magasabb földre kiszállítani, hol a

1 határ megengedi. A

1 dunai rónát lehet tavaszi vetésre , legelőre 's kaszálóra használni. Azon erdőültetés szelek

1 rongálása ellen is ótalmazná a

1 partokat, 's a

1 tavaszi jeges árvízkor az iszapot fölfogván, evvel azon inundationis terrenum-ot is emelné. A

1 jeges árviz ellen pedig csak e

1 turjánság

1 völgyét kellene még mostan a

1 boldogabb időkig (a

1 Duna szabályozásáig) bátorságba tenni, melly közel hatszáz ezer 600,000) holdat foglal magában. Ezen elv szerint a' töltést akármiilyen görbe vonalban, de csak a' turjánságnak Duna felőli dombos partjára javaslom tétetni. Ez igy könnyen meggyőzhető, 's bizonyos állandóságú intézet fog lenni, nem pedig a"rónaság' töltése. A' t. vármegye

1 bölcsessége ennek végbevitelére könnyen talál módot az ujabb tőrvény szerint. De a' turjánnak magának is van külön vize; ennek szivató-csatornák's szivárgó-árkok által könnyen lehetséges a' Duna 's Tisza közi csatornába levitele, mint állandóan változás nélkül alantabb vizű elfogadó viztanyába (recipiens), melly esztendőt-át egy pár öllel alább tartja vizszinét. mint a

1 turjánföld

1 szine fekszik legmélyebb kopolyáiban is. Átalában tudjuk , milly nagy behatással bírnak az erdők a

1 folyókra, ugy hogy midőn az erdőkegy folyónak esői 'a havi tulajdon vidékéből elpusztultak, azon folyónak forrási 's állandó vizei elmaradtak. Hazánkban folyóink

1 ágyainak irtóztató elzátonyítá-