Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

sát nem egyébnek, mintáz erdők' folyóink

1 partjairól, 's völgyeik' meredek oldalaiból kipusztitásának lehet tulajdonítani. Nem is leszünk addig egészen mentek folyóink'kártékonyságától, még azok'ágyának szabályozása által sem, mig az erdők vissza nem ültettetnek természetibonjokba,úgymint: kopár kősziklás hegyekbe, meredek vizmosta gödrös völgyoldalakba, és buczkás szélhordta homokba. Mint kaposvizi igazgató, tapasztalásból tudom, hogy ezen társaságnak fövény- 's homok-háritó csatornái a' völgy-szélben tizenkét ezer (12,000) öl hosszúk, mellyeket minden zápor után sok költséggel kell megtisztogatni a' murvától, hogy ezt a' kiszárító fő csaaz eső- vagy hó viz. De ezen tisztogatni a'murvától, nogy tornába ne hordja az eső- vagy hóviz. De ezen tisztogatás magában meggyözhetlen munka volna, hanem még szükséges a' vizmosta-gödröket tudományos rendszerint elfojtani, 's az erdőket a' vízmosások által őszveroncsolt szántó 's legelő telkekbe vissza ültetni. Ezen munkákra szerződésből adózik a' társaság évenkint minden kaposvölgyi kiszárított hold földtől 8 kral ezüstben; másként hatvanegy ezer ől (61,000) hosszú drága fő csatornájáról, 's az egész völgy' hasznáról le kell mondania. Hasonló rémítő mély vízmosások szomorítják az értelmes utazót országszerte hegyes 's dombos vidékén hazánknak. Például : bakonyságban az elenyészett erdő' helyén, a' Zala-völgyoldalban, a' somogyi zselizben (erdőség) , Pécsvárad' dombos vidékén, és másutt több száz helyen, hol a' földmurva legközelebb a' patakokba, ezekből nagyobb vizesetök

1 erejével a' kévés esetü elfogadó anya-folyamokba sodratik, hol a' vizágyfenék' emelésére meghever, az erdő-pusztításért bünhesztésünkre. Hazánkban a' homok mindenhol megneveli a' fát, 's azt még is szűken termesztik abban; pedig az iUyen homok dombok nem csak hogy a

1 körül lévő