Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

hozni. Hajos csatornánál nem fő ezél a' nyargalás, vagy finom portékákkal, 's Írásokkal tétetni szokott futás (ámbár ez csatornán is meglehet); hanem nyers termesztvényeknek, mint bornak, fának, szénának, még zsupszalmának is, gabonának, dohánynak , ha lassúbb is, de olcsó, cs nagyban (alingrosso) vitele a' föladat; 's így kerülhet a' csatorna valamit, annál nagyobb vidéket érintve. K' szerint t. Zala vármegyének igen hasznos Ieend, hogy közepébe Zalabérig kerül ezen dunántúli folyó-ágzat. Mindazáltal ezen kanyart is, mellyet itt a' víz-folytatás kíván, meg rövidíthetni az által, hogy Zala vármegyében állóvizü szekrényes közítőcsatorna építtetnék, vagy pedig a' simonyi, inkei's berzenczei völgyeket 's közben fekvő tavakat öszvefoglalva, Balatonból a'Drávába t. Somogy vármegyében szinte állóvizü szekrényes csatorna vonattatnék, mivel különben is a' Murából a' Drávába Légrádnál fogna egy közítő rövid ágcsatorna épülni. Duna 's Tisza közi, vagyis öszvefoglaló hajózható folyó-ágzat két helyen szükséges, úgymint: az egyik Pesttől Csongrádig; a' másik Tolnától, illetőleg Bölcskétől Szegedig. Pesttől Csongrádig vezetendő Duna 's Tisza közi országos érdekű Csatornának menetele 1837. évben általam részletesen és definitive föl volt keresve, merre leszen az vonatandó a' tárgynak gazdasági tekintetben egész kifejlődése után. De azon rendkívüli dunai özön, melly I838dik évi marczius hónap közepén áltáljában Dunánk' mellékit borította, 's legrcmitőbben hazánknak kereskedő fő városát pusztította , szükségessé tevé a' Duna 's Tisza kőzi nagy csatorna' vonalának újra estölésit (libellatio) cs vizsgálatát, a' plánumba iktatása végett netalán jövendő illy esetben a' tökéletes bátorságra kívántató változásoknak; a' mi meg is történt a' nélkül,