Beszédes József: Kolosvártól Gétzig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin' s folyó- vízágy ótalmi elvének rövid előadás (Pest, 1839)

C 1» ) hogy ezen uj, de kevésben változtatott plánumra több költség kívántatnék, mint az elsőre számítva volt. Több helyek, mellyeket a' Duna 's Tisza közi főbb csatorna érint, ím ezek: Pest városban fog lenni a

1 csatorna-torok a' soroksári vámház mellett belül; innét a

1 tábori kórháznál keletről ezer ötszáz negyven (1540) öl menete után a

1 soroksári ágduna part alá tér, 's ez alatt egy Harasztig, a' hol kitér a' Dunából, és vonul a' Turján nevü vizes laposba, Némedi, Ocsa, Sári "sDabas helységek alatt, Pöszér puszta keleti szélében , Tatár sz. György helységtől nem messze jár; továbbá Adacs, Kerekegyháza, Agosegyháza, N. Orgovány, Bugacz, Moriczgátja, Nz. László és Galambos puszták' határit áthaladván, Félegyháza alá fordul, a

1 honnét egyenesen folytatja útját Csongrád felé, melly mezőváros alatt a' Tiszába töveilik. Ezen vonalnak hossza Pesttől Csongrádig nyolczvanöt ezer ötszáz (85,500) vont ölre, vagyis huszonegy 's fél posta mérföldre nyúlik. Ezen távozatra a

1 vizszin-eset tizenegy öl négy láb, vagy is Pestnél a' Duna' közép vize ennyivel magasabban van, mint Csongrádnál a' Tisza' közép vize. Az egész vonal az 1838dik évi raarcziusi dunaárviznek határán kívül esik. Ezen fő csatornához szükségképen tartozó, vagy jövedelem végett foglalandó nagy vizi-épületek: első a' pesti torokba építendő vizosztó-épület (Theilungswerk) az Arad vármegyében általam épített, 's a' közönség' tudtára jó foganatú vizosztónak elve szerint alkotva, és vizszekrényny el bővítve. Ezen épület okvetlen meg kívántatik a' viz mérséklés- 's a' hajózásra nézve. Azonban a' költségnek tetemes szaporítása nélkül ezen vizosztóhoz lehet egy vízi-malmot negyven forgó-kőre épiteni, mivel a' vizeset elegendő. -