Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

2.) A' víz lefolyásának sebessége, ugyan azon, vagy egyenlő árokban csupán annak esetétől függ, az az a' nagyobb esetü víz egyenlő árokban sebesebben , a' kisebb esetű lankadtabban foly. 3-) De ha az árkok — mint lenni szokott — nem egyenlők, a* sebesség meghatározására nem csak az esetnek, hanem a' körül mérő (perimeter) mckkoraságának is nagyon érezhető befolyása tapasztaltatik, t. i. a' víznek a' maga ágyához, mind tapadása mind dörzsölődése lévén (adhaesio et adfrictus) mellyek mint akadályok annak szabad lefolyását késlelik, láthatólag két folyók közül, egyéb egyenlőkkel a' nagyobb körülméiőjünck lassúbb, a' kisebb körül mérőjünek ellenben sebesebb folyásának kell lenni. Ezen okfőbol indulván, ki a' félkarika, félhatszeg, félnégyszeg forma szerint alkotott árkokban lefolyó vizek legkisebb körülmérőtől lévén hátráltatva, legsebesebben is folyhatnak, mint szintén az ollyan formájú vízágy, melly egy fél négyszegből úgy alkottatik, hogy a' magosság három egyenlő részekre osztatván, abból 10 rész a' felső, 2 rész az alsó szélességnek, vagy a' fenék szélességének vétessék; a' fél négyszeggel mind körülmérőjében, mind udvarában egészen egyenlő lévén, egyebek felett, mind azon elsőségekkel bir, mellyeket a' fél négyszegű formának tulajdonítottunk. Mellyek szerint a' legrendesebb víz ágy formájában a' mélység félannyi legfeljebb T

Vnyi mint, az egész szélesség. 4. ) Minél sebesebb valamclly víz, annál nagyobb ereje van ágyát mélyebbre ásni és tisztán tartani, ellenben minél lassúbb annál inkább iszapol, fenekét eltöltvén, ezt felébb emeli, mellybôl ismét a* partoknak a' fenék feletti csekély magossága következvén, az ártalmas áradásokat időről időre neveli; midón ellenben a sebes folyó eredeti árkát mind addig alább ássa, valamíg a fenék elegendő ellentállást vethet elébe. 5. ) A* hol a' sebes víznek vagy a* partok vagy a' fenék ellent nem állhatnak, azokat a' víz fel- és elszaggatván magával hordja, azon helyeken pedig, hol a' valami okon megfogyatkozott sebesség ezen hordalékot tovább nem viheti, lerakja, az által iszapolásokat, és szigeteléseket készít, mellyre nézve a' szigetelések és iszapolások mindenkor a' víznek helybeli meglankadására és hibájára mutatnak. görbe, akár egyenes árokkal legyenek a'két pontok egymással összekötve, tehát a' felhozott ellenvetést ide alkalmazni nem lehet, különben a' mint mondatott, ha akármi esetben egy alsó szelvény a' felsőbbnél több vizet emésztene meg, a' felsőbbnek elébb utóbb ki kellene apadni.