Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

6. ) Ezen iszapolások, midőn malamelly görbületnél a* domború parton mutatkoznak, felette veszedelmesek. Ugyan is a' már egyszer elkezdett iszapo­lás, a' víznek szüntelen munkálkodó erejénél fogva szüntelenül, még pedig elébb lassanként, azután mindég nevekedve tovább tovább terjeszkedik, a' víz sodrát a' homorú part felé téríti, idővel szaggatni kezdi, végtére az egész mély­séget és legnagyobb sebességet oda vetvén, annyira erőt vesz, hogy továbbá minden part-oltalmazások sikeredének, sőt lehetetlenekké lesznek, míg utóbb a pusztításnak egyedül vagy a' mesterséges átvájás (transectio) vagy a' víznek ter­mészetesen elébb utóbb bekövetkező önkényes maga áttörése vet véget. 7. ) Viz sodrának vagy sebjének (filum fluminis) neveztetik a' folyó víz azon része mellyen legnagyobb sebesség találtatik. Ha egyébiránt a' vízágy ren­des"', ha a* lefolyásnak semmi akadálya nincs, és a 1 fenék mindenütt egyenlő nehéz vagy kemény földneniböl állván átalában mindenütt ugyan azon ellentál­lással bír, a' víz sodra magát mindenkor középre veszi, és ugyan ott legnagyobb mélységet ^készít ; ellenben az ágynak és fenéknek különbféle rendetlenségei mind kettőt akadályozhatják; valamint megfordítva, ugyan a' víz sodrának köze­pett és legnagyobb mélységben találtatása, a' sebességnek mind két partok felé egyirányos fogyatkozása és a' fenéknek egyenlő hajlítás vagy lejtés alatti emel­kedése, mindenkor a' rendes^lefolyás jelei 's feltételei lévén, ennél fogva a* vizi igazitások körül, a' víz sodra hol létit, irányát, erejét kiváltképen szükség figye­lemmel tartani. IIa valamelly csatornának lehető egyenes lefolyása volna is, de a' víz sebje vagy sodra valamellyik parthoz tetemesen közelebb esnék, ezen okból a' távolabbi partnál a' sebesség jobban meglankadván mintsem a' közelebbi mel­lett, 's igy a' közelebbi part;.'szüntelen nagyobb megtámadó erőnek lévén kitéve, abból ennek lassú rongáltatása, amannak lassú iszapoltatása következvén, vég­tire görbület származnék. Midőn már a' görbület nem csak tetemesen naggyá lett, hanem még ezenkivül a'víz sodra is a'partokhoz vetődött, többé a'partok oltalma­zása egészen lehetetlenné válik, 's átalában míg a' rendetlenséget szülő ok el nem hárittatotr, minden mentő eszközök, a'mellett hogy felette költségesek, inkább pa­lástolók mint valóságosok. P. o. Ha a' víz sebjét a' más oldalra térítő sarkantyúk tétetnek, azokon alól a' víz legnagyobb, sőt már a' megszorítás által is nevekedő ereje, ismét elébbi útjába vissza tér 's az alább eső partokat még inkább rongálni kezdi, vagy minckutánna darab időre a' partoktól, ott hol ellenébe sarkantyúk té­tettek , eltávozott, mkid a' tökéletesen el nem hárított iszapolás, mind a' ki nem egyenesített görbülés miatt, lassanként magát az építmény alá ásván azt alá mossa. A' szembetűnő görbüléseknél tehát, ha kivált még a'víz sodra is a'partokat közelí­ti, jó eleve szükség azt onnét elvonni, 's a'görbületet vagy ki egyenesíteni, vagy le-

Next

/
Thumbnails
Contents