Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

„Leltet e okos előrelátással a' Buda Pest közt, mostam ágyában folyó regulázatlan Dunára, annak partjait jelen állapotjokban hagyván, hidat épitent ?" Véleményem szerint nem. De minekelőtte okaimat előadnám, azoknak kedvokért, kik helyezetöknél fogva a' vizi építések küri'il, mellyek azonban igen méltán mind a* kormány mind az országos Rendek figyelmét mind inkább magokra vonják, kevesebbé jártasok, szükségesnek itélem a' víz építés tudománynak néhány legalsó okfőit előre bocsátani. Azok ezek lesznek: 2. §. 1.) Emésztésnek (consumtio) neveztetik a* folyó vizeknél a' minden másod perezben lefolyó víz mennyisége. Az emésztés tehát közvetlenül a* szelvény (profil) térmértékitől és a sebességtől függ, úgy hogy a' szelvény térmértéke* vagy a' sebesség nevekedésével az emésztésnek is szükség nevekedni, — közvetve pedig egyéb okoktól, mellyek a' szelvény térmértékét vagy a* sebességet nevelik és fogyasztják *). *) Az emésztésnek ugyan azon folyóban (ha idegen víz által nem szaporittatik) minden szelvénynél egyenlőnek kell lenni. Mert ha p. o. akármi esetben a* B nél ("I. kép) több víz letakarodnék mint az ./nál, a' folyónak az .7 nál elébb utóbb ki kellene apadni. Ezt kiki átlátja 's lehetne-e gondolni, hogy ennek át nem látása vagy inkább az átlátásnak nem akarása ama' botránkozás köve, melly már eddig is milliókra menő kárt okozott. Minden nagy görbületeknél mint az I. képen le van rajzolva, ha szintén azok még olly veszedelmesek is akár a' homorú (convexus) parton fekvő helységek határainak, akár a* hajózásnak, akár a' szabad lefolyás akadályoztatása és a' jégjárás feltartóztatása 's ennek következésében áradások okozása miatt, az általásások ellen nagy bölcsességgel ezt szokta a' tiltó rész ellenvetni „ránk ereszti «' vizet." Mintha lehetne minden emberi erővel valahova több vizet küldeni, mint a' mennyi magától jön, több vizet ereszteni, mint a' mennyi feltarthatlan és önként oda tolul. így okoskodnak : Az A nál megindult víznek, míg a' B hez jön, hosszabb utat kell tenni, ha görbe ágyában marad, mintha ugyan annak egyenes lefolyás adatik, 's ebből hozzák ki, hogy a* B hez egyenes úton több víznek kell érkezni, mint érkezhetik annak görbe, csavargós útján. Az igaz, hogy ha az A tói fogva a' B ig száraz csatornát képzelünk 's m Ahol egyszerre víz eresztetnék ki, minden bizonnyal a' kieresztett víz görbe úton később jutna a* 2?hez, mint sem egyenes utón, — de ha egyszer oda jutott, és a' csatorna megtölt 's telve marad, mint a' víz ágyak tagadhatatlanul telve vannak, már akkor a' B nél eső szelvény minden perezben az épen előtte eső szelvény vizét p. o. a' C'jét, a' C a' 1) jel 's a' t. ereszti le, nem pedig a* messzebb p. o. az A nál találtató szelvényét, akár