Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

ségnek minden másod perczbeli megcmésztésire, nyilván való dolog lévén, hogy ha az új meder épen a' kitett víz mennyiségét emészti meg, a* talált 0,47' dagály változatlan állapotban maradand ; ellenben ha az új víz-ágy és eset kevesebbet emészthet, 'nagyobb eset és sebesség kihozására a* kiszámított dagálynak nevekedni, ha pedig többet emésztene, mivel a' szükséges víz letakar!tusára kisebb eset is elég, alább szállani, vagy lappadni kell. 8. §. A* 3-dik §. 6-dik száma szerint a' Margit szigettől fogva a* hajóhídig 1300 öl távolságra 100 ölönkint 5,5 vonás (linia) esetet tévén, a' hajóhídtól fogva a' szent Gellért hegyig 100 ölre 2,5 vonást számítván lessz az egész eset öszvesen a' Margit szigettől fogva a' sz. Gellért hegyi szorulatig = 80

y//

, mellyhez a* talált dagályt = 67

/7/ hozzá adván, az új eset öszvesen 147

7// tehát mivel a* tudva lévd formula szerint c 6=3 90,278 \f— • J a* származandó 'sebesít * Ä ,_37S66. 0,103114 . seg = 90,278 \T 912. 1000 log 4,57S2494 log 0,013339S — 1 rplog 4,0400051 — 10 összeadva 0,6315943 fele 0,8152971 — 2 1,9555786 0,7713757 — 2 megfelelő szám, vagy a keresett sebesség = 5,90712, melly is a' szent Gellert hegynél találtató vagy az új meder leendő profiljával *m 37866

a/ sokszoroztatván ád 2236S0

c/ emésztést, vagy is 23680

c/

al, többet a felvett legnagyobb víz emésztésnél. Ezen különbség, azon kívül hogy a' hydrotechniai calculusokban tökéletes összeegyezést kivánni nem lehet, onnan is származik, mivel a' dagály kiszámításában, a' többféle keresztmetszések, merőszeg (rectangulum) formára vétetvén, udvaraiknak a' kisebb vagy nagyobb körülmérókhez (perimeter) való irányaik, (2. §. 2-dik szám) nem különben, mivel csak helybeli megszorítás tétetett fel, a' nagyobb hosszaságon egyenlő meder és eset miatt nevekedő sebesség tekintetbe nem jöhettek. Egyébiránt ezen megjegyzéssel a' két egészen különböző calculusok rcsultatumainak szépen összeegyezése nyilván szembe tűnik, 4 *