Győri Sándor: A Buda s Pest közt építendő álló hídról (Pest, 1832)

és azt mutatja, hogy a' dagály az eddig valók szerént 0/47' vagy 5

7/ 7

/y//

nak nem kicsinyítve, sót feleslegesen számítatott. Annak kikeresésire tehát, mennyit szálljon alá a' mondott 0,47

7 dagály, az ágynak a' felebbi merőszegek formájánál, mellyekhez képest a' dagály kiszámíttatott, kisebb körülmérője, és a' Margit szigettől a'szent Gellért hegyig folyvást új meder készülése miatt, nem kell egyebet megtudnunk: mint azt, mennyi eset szükséges, hogy a'rendbe hozott víz-ágy a' felvett 200000

c/ víz mennyiségét minden másod perezben megeméssze. Minthogy a. o. [37866

D/ profilhoz 200000

c/ víz emésztésre 5,2818' sebesség kivántatik leszen 5,2818 — 90,278 ^J"*y) * S 5,2818 y p.?. ^ 90,278 ' T~ log 0,7227S05 log 1,9555786 0,7672019 kétszer = 1,5344038 — 4 log pX mm 5,9599948 cplog s mm 5,4217505 — 10 öszvet. 0,9211491 — 2 megfelelő szám a n 0,0833967 tehát 1650 ölre v. 9900 nyomra 0,9211491 — 2 0,9956351 0,9167842 — 1 megfelelő szám vagy a' megfelelő eset = 0,82562 mellyet a felebbi egész esetből = 147

//; = 1,022'ból lehúzván, a maradék 0,196

7 teszi a dagály calculusából származott, és a' vízágy mértékeiből kikövetkeztetett kétféle esetek különbözésit, vagy is a vízágy mértékei szerint 0,196'al kevesebb eset kivántatik a'szükséges víz mennyiség megemésztésire, mintsem a* dagály felemelkedése szerint kiszámítatott. Tehát ismét 0,47'ból 0,196'ot kivévén, marad 0,274' = 3" 3

/;/ az az a Dunának tökéletes rendbehozása után, ha az a szent Gellért hegyi szorulattól fogva folyvást a Margit sziget alsó csuccsáig 150 ölnyire keskenyittetik, a viz tükre mostani állása felett csak 3

/7 Z

íU

val fog felébb emelkedni, 's illy csekély felemelkedés következésiben az