Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

FILLÉRTAR mindennemű kö%has%nu ismer etek' terjesztésére. 21 Kijön minden szombaton. [Martius 8-kán, 1834-1 Ázalék-férgek. E' nevezet alatt oly szerfelett kis nemű állatkák értetnek , melíyek puszta szemmel egészen láthatlanok, 's mellyeknek létezetíik egyedül nagyító üvegen át eshetik tudtunkra; midőn ez nagyságukat minden irányban tágítván, minden tagotskát tisztán megkülönböztethetővé tesz rajtok. Ily fegyver' segedelmével' a' teremtményinek különféleségére nézve kimeríthetlen nagy természet' ölében egy uj világra lelüuk-, 's ez egészen máskép van benépesítve, mint az, a'mell ynek mi magunk egy részét tesszük. Egy peshedt víz-csepp, vagy mellyben valami növényanyag ázott, levegő' s világosság'hozzájárulíával ezer meg ezer ily parányi élő lényt állit előnkbe, mindenike jobban vagy kevésbé kifejlett lényegzettel (organismus) 's figyelemre méltó mozgási tehetséggel birván. Az itt közlött kőmetszet hasonló viz-cseppet képez, mellyben azonban az ekkép nagyított állatkák csupán válogatvák, 's csekélyebb számra szorítattak, nehogy több alak' öszvehalmozása zavart okozzon. Legapróbb faja ezen állatkáknak, mellyen túl at felfedezés még nem hatott, az ugy nevezett parány (monade). Neve e' görög szótúl monos, wjyscg származott, mintha utolsó elemrészetskéje (G"íementartí)etíd)ett) lenne a' testek' mindenségének, 's mintegy enyész-pontja az állati életnek. Ezen állatkáknak fövenykint elhintett képserege (©ruppe) a' kőnyomatnak fönső jobb oldalára helyezve azoknak különféle fajait ábrázolja , mellyeknek egyes alakjai mindannyi félig átlátszó gömböcskékhez ($ugeld)en) hasonlítanak. Sok ideig minden lényegzet-nélkülieknek tartattak , 's mintha magábaszivással csupán műlegesen (mcctyműfcl)) táplálódnának. De a' nagyító üvegek' tökélyesbítése, 's a' berlini Professor Ehrenberg' eszeá nyomozó eszköze, más következményt szülének, 's az síile ki, hogy ezen állatkáknak, mellyekből több milliónyi sem foglalna el 2/5 vonalnyi#) négyszeg-felületet, nem kevésb mint négy egymástól clkülönözött gyomruk van. E' nyomozásnak módja igen egyszerű. A' folyadék t. i. mellyben az említett állatkák léteznek, carminnal, vagy indigóval megfestetvén , belőle egy csepp valami tiszta üvegre helyeztetik, 's mellé egy másik festetlen tiszta víz-csepp; e' két csepp vigyázva túvel ériníetbe hozatik egymással , hogy a' nyomozandó állatkák a' festettből a' tisztába ússzanak át. Ekkép a' gondos szemlélődő átúszott állatkáinak mind gyomraikat, mind egyéb beleit, mellyek a' színes folyadékkal már töltvék, egyenkint láthatja. A' képnek szintazon oldalán láthatni a' görgőt (volvox), melly nagyobb a' paránynál, sőt némellyike puszta szemmel is kivehető* Egyik nevezetes különössége ezen állatkáknak, hogy szünetlen 's nagy élénkséggel hengeregnek egymáson, mint valami lej térre (plánum inclinatum) nagy számmal hintett apró gömbök. A' csere (protée) vagy változékony ázalék féreg minden perezben máskép módosítgatja alakját, változásait a' kör' fönső részére helyzeti ábrák (figurák) minden leirásnál jobban magyarázták. Látszik ott hosszas, négyszeges , gömbölyű, íves, csillag'os és egyébféle. A' soklábu, polypes (két görög szótúl, polys sok, éspus láb, vette nevét-, noha lábait inkább karoknak nevezhetnók) némellyike tömött testhez van kapcsolva, 's hosszú karjait arra használja, hogy eledele után tovább nyúlhasson ; más neme egészen szabad mozoghatásu. Első nembeliek a' kör' alján balra látszanak. A' kerekes, rotifer (két diák szóbúr, a' kör' közepe felé áll. Ez valóban csudálator Egy vonal 1/1*2 része a' hüvelyknek.