Schmid Antal: Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére (Pozsony, 1834)

14 / FILLÉRTÁR. [Martius 8-kán tüneménykint mutatkozik, a* mennyiben előmozdulási lényegzetek e' kereken látszott alapulni , melly a' gőzhajóéhoz hasonló. Ezen mozgás azonban , melly a' nagyító üvegén vizsgálódónak sokáig foglalatoskodtatá figyelmét, nem vala egyéb, nagyítási altatásnál (illusio), mire ezen állatkának sebes csáp - (Fühlhorn) mozgatása adott alkalmat. Végre a' kör' bal oldalán különféle féregfajok közt a' legnyulánkabbakat vehetni észre, mellyek eczetben tenyésznek. A' legvastagabb faj pépangolnának ($íetfteraíd(Ktt) neveztetett el, a' varga-péptől, mert ebben szaporodik. E' miatt űzött Voltaire, kinek hihetőleg nem voltak jó nagyító üvegei, Nedhamjesuitánakrendszerével annyi tréfát, ki ugy látszik, legelső vévén ezeket észre, furcsa philosophiai rendszerét származtatá felfedeztéből. Nevezetes különösségök, hogy csaknem mindig egész testök hosszán dugaszvonó alakú test látszik. Ha ezen angolnafaj nagyító alatt két üveg közt öszveszorítatik, láthatni, mikép fog kanyarogni , dugasz vonójának gyürüji mint fognak kinyúlni , 's végre temérdek apró angolnává széthullani , mellyek öszvesen szint oly elevenek lesznek, mint anyjoíí. Innen világos, hogy ezen állatkák több még apróbb állatotskákból vannak egyé alkotva. Helytelenül vélné valaki, mintha e' körben lerajzolt állatotskák mind ugyanazon egy állott víz-csepben találtatnának. Némellyek csak bizonyos évszakaszban élnek, mások csak néhány tartományban; és csupán különös gond 's türelem által számolhat a' természetvizsgáló a' nyomozottak' felfedeztetésére, míg más fajok üveg-fegyveres szeme előtt hemzsegnek. így p. o. a' kerekes egyedül eszterhaj' csorogta állott vízben terem. Nagyítás alatt pedig nem egyéb értetik, mint a' vizsgált tárgy' lencseüveg-általi tágulásának (helyesben áltatásának) hasonkorú hatása, mind hosszára, mind szélességére, sőt némellyek szerint vastagságára nézve is. Ha például azt mondjuk, hogy valamelly tárgy kilenczszer nagyítva tűnik szemünk elé, nem azt akarjuk értetni, mintha ugyanazon tárgy kilenczszer hosszabnak, kilenczszer szélesbnek 's a' t. látszanék, hanem az egészet véve, 's minden irányban tekintve, jelenik meg kilenczszeres nagysággal; az az háromszor nagyobb, háromszor szélesebb 's háromszor vastagabb alakban , mint nagyító üveg nélkül. Alkatából e' nagyító üvegnek, melly e' hatást szüli, következő lapjainkban többet közlendünk. A' h é v m é r ő. Nem ereszkedvén a' hévmérőnek részletes leírásába, melly a' physicának kezdetbeli ismeretei közé tartozik, egyedül annak fejtegetésére szoritkozunk: hogy ezen műszer, melly eredetét — kitől, bizonyosan nem tudni — a' 16-dik század' végén vevé, nem mindenütt osztatik ugyan azon szám szerint fokokra. Eddig 3 féle hévmérő létez: százfokú (centigrade), mellyet Celsius nevű svéd, Reaumur-é (80 fokú) és Fahrenheit-é (212). Két elsőbbikben a' mérték (SftaapfTrtb) a' jégolvadási 's vizforrási mérsék közé foglalt tér; melly köz a' százfoku hévmérőn 100 részre, Reaumur-én 80-ra van felosztva. Innen kitetszik, hogy Reaumurénak 20 tér-része a' szászfokun 25-öt teszen. Fahrenheit'hévmérőjén, melly kivált Angliában , Hollandiában és Németországban divatoz , a' mérték' szélső pontjait egy részről a' vizforrási, más részről oly mesterséges fagyásé teszi, melly hónak hason mennyiségű salétrommal öszveegyelitéséből ered, 's következőleg tetemesb szokott lenni a' tiszta hóénál. Ezen két szélső pont közötti tért Fahrenheit 212 részre osztá fel, 's a' jégolvadási mérsék' pontja a' 52-diknek felel meg; honnan világos, hogy a' fenmaradt 180 rész a' vizforrástol a' jégolvadásiglani mérséket jelenti. Ha most Fahrenheit' hévmérőjének fokait celsiuséival, vagy reaumuréival akarjuk egybehasonlítani, mindenek előtt a' Fahrenheit mértékéből ama' 32-tőt kell levonni, mellyel ennek mértéke a' hidegmérsékre nézve amazokénál magasabb (a' jégolvadástol t. i. a' mesterséges hóig) 's igy azt csak 180-ba venni. Ezután minden felszámolás könnyű 's egyszerű lesz. Ha például azt akarjuk tudni, milyen arányban van Fahrenheitnak 45 térrésze Celsius - és Reaumuréhoz : t.,w.i.iinTi t'iuiiM oifpiinar <piiiis.<'mm;m .