Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

toritást jó módjával félre tevén, ha boldogulni akar czéljában, és a'kinek legjobban köll azt tudni,hogy a' végrehajtott vizi rósz plánum gyámitását előbo megunják az emberek, mint a' viz annak szüntelen ostromlásában elfáradjon. Ezek a' hydrotechnikának vezérlő ugynézetei, mellyeket könnyű ugyan a' léleknek emlékező, de nehéz ítélő erőjének tulajdonává és taktikájává tenni minden alkalmazatban. A' föntirtt rendszabásokra nézve például előadom itt szóról szóra a' Fertő kiszárításának azon plánomat, meliyet egynehány esztendővel ezelőtt meghíva szereztem, Hydrotechnikai értekezés, A' T. Mosón és Sopron vármegyékben fekvő Fertő tavának, és a' Hanság nevű bozótságnak tö kélletes kiszárításáról. Fő Méltóságú hertzeg Galántai Eszterházi Mik* lós úrtól, mint a' Nagy Méltóságú és Tekintetes fertői és hansági birtokos urak által választott főkorinányozótól, meghivatva lévén folyó esztendei September hónap ÍG^

1 23*-- a' Fertő tavának tájékát, a' Hanságot, annak vidékét és a' Hangságból kifolyó yiznek utát Győrön alól egészen a'

; nagy Dunáig, mint elfogadó anyavizig, a* végett hogy a' tökélletes kiszárításnak alapja (princípium) fölfödöztethessék szorgalmatosan, 'a a' tárgy nagyságához, méltó figyelemmel megvizsgáltam 's ezeket tapasztaltam : l

5r Hogy a" Fertő és Hanság valaha egészen a' Dunának kiöntései alá vetett táj volt, (terrénum inundationis) mivel a' föld színesek hanyatlása a*

1 Dunától a' Fertő felé vagyon, a' hová csak iszap nélkül való megszűrt viz juthatott. 2

?r Tapasztaltam : hogy a' Hanság a' víztől fölfujtt dudvás (turfa) föld neme légyen , melly a* tö-* kélletes kiszárítás után ha nem mindenütt is 2 d? sok helyen, egy ölre is meg fog apadni*