Beszédes József: Magyarországi hydrotechnikábol próbául (Pest, 1831)

3

0r Hogy a' Fertő vizét és a* Hanság mocsárját «' következendő okok nemzik : a) Győrtől a' Duna viszszanyomulása. b) Az öreg Rábából széltiben félreszökő vizek, c) A' kapuvári Rábának, d} a' Répczének, és e) Ikvának a' Fertőbe, és Hasángba való visszafordult rohanása, és innét föld alatt a' Fertőbe való vonulása, külömben a' nyári kipárolgás és a' téli elfagyás kiszárították volna már nagy részint a

1 Fertő tavát, mivel ezen két viz emésztő fő erőjéhez képest a' természetnek a" Vulka, Rákosi és Nyúlási kis vidékü (Strommgebieth) patakoknak vize, mellyeknek hazájok egyedül a' Fertő, elenyészne. 4

er Figyelmeztem arra is, a

1 mi az eddig tétetett esetmérésekből kitetszik, hogy a'Duna vizének nagy árja, melly nálunk épen kaszáláskor szokott legkárosabban uralkodni, Győrtől csak nem a' bő-, sárkányi uttöltésig, vagy is tizenkilencz ezer vont Ölnyi távozatra viszszanyomul a' Rábcza vizének ágyában, mivel a" felső viz az elfogadó Duna árja fölibe kénytelen színét emelni. 5

ür Még azt is szem előtt tartottam, a' mi ugyan az ekkoráig szerzett esetmérésekből kibizonyodik, hogy Bősárkánytól az eszterházi uttöltésig, a' viz és föld színének esete, vagy is 14,000 öl távozatra csak 15 lábnyi légyen , melly a'tökéllctes kiszárítás titán , a' vizalászálitás, és a' dudvás földszin apadása végeit még csekélyebb lészen. G

or Meggondoltam még utoljára azt is, hogy a' völgy közepén húzatni szokott egy fölcsatorna által való kiszárításnak legegyügyübb módjára, legalább is 4 hüvelknyi eset minden száz Öl távozatra megkívántatik, hogy abból a'vizszinrézsüre (Reusche) a' vizalászálitásra a' földapadásra és az árapály föl- és alájárására (Wasser-Wechsel) azon kivül a' földnek három lábbal a' viz szinén felül való állására a

1 szükséges mélység kikerüljön ; ezen kivül még megkívántatik, hogy az illyen völgy közepén