Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

mereteink voltak, míg a medernek viszonyairól, arról, hogy minő befolyással van az ottani egyik vagy másik körülmény a víz emelkedésére, felvételek nem, történtek. Miután abban, hogy minő tervezetet nyújtok be a törvényhozás elé, nagy különbség van a költségekre nézve: szükségesnek láttam, - hogy e tekintetben teljesen biztos alapon indulhassak el - tanulmányoztatni Szegednél és Szeged alatt a meder mélységét, szélességét, az iszapolás okát és a tisztítás módozatát, valamint azt, hogy minő befolyással vannak az ottani hibák egyike vagy másika a víz mennyiségére és annak következtében az eredetileg contemplait nagyon költséges tervezet. Az ti. hogy a hibásan odavezetett Maros most elvezettessék-e Szeged alól, ajánlható-e általam a törvényhozásnak. Ezen körülményeknek tanulmányozása szükséges azért, hogyha ezen nagy költségbe kerülő tervezeten kívül máskép is lehet Szeged baján segíteni, egy másik kevesebb költségbe kerülő tervezettel állhassak elő. Egyébiránt amennyiben az alsó Tisza vidéke és általában a Tisza szabályozási ügy oly állapotban van, hogy azt csak úgy magára hagyni nem lehet. Szükségesnek láttam azon felvételeken kívül, melyek részint Szegedre, és azon tervezetre vonatkoznak, melyek Szeged város biztosítására szükségesek, részint a tiszai árvédelmi vidékek mentesítésére elkerülhetetlenül kívánatosak, nemcsak a közlekedési minisztérium, hanem a bel,közlekedési és pénzügyi minisztériumok kebeléből alkotott bizottságot kiküldeni. Hogy ne csak a technikai kivitelre, mert ezzel könnyű lenne tisztába jönni, hanem legfőképpen arra nézve, hogy a meder szabályozása körül teljesítendő, az eddigi felfogás szerint az ország terhét képező műveletekre nézve, tapasztalatokat gyűjtsenek. Miután ezen műveletekre szükséges tetemes költség a költségvetésbe egyszerre fel nem vehető, hanem azt több évre kellene felosztani, mi a legutóbbi két év tapasztalata után nem áll azon vidék érdekében, utasítottam a bizottságot, hogy egy tervezetet dolgozzon ki, melynek alapján, természetesen a kormány által eszközlendő felülvizsgálat után, az ottani viszonyokat gyökeresen lehessen orvosolni. A ház bölcsességétől fog függni, hogy ezen alapon megszavazza-e azon nagymérvű költségeket, amelyek e javaslat keresztülvitelére szükségesek. Ezenkívül még más veszélyei is vannak a Tisza vidéknek, amennyiben ezen társulatok, melyek az ár elleni védelem tekintetéből védgátak helyreállítására alakultak, a tetemes költségek következtében, melyeket a legutóbbi években teljesíteniük kellett - ki vannak merülve, úgy, hogy önmaguk a legutóbbi két évben történt nagy szakadásokat helyreállítani nem képesek, és hogy rendes évi jövedelmük ezen védgátak elkészítésére nem elegendő. A legtöbb társulat, ámbár meg kell jegyeznem, hogy vannak köztük olyanok is, melyek nincsenek szorult helyzetben, oly szorult helyzetben van, hogy kölcsön útján sem képes magán segíteni. Azon társulatok, melyek eddig külön kölcsönt kerestek, de azt nem szerezhették meg, most együtt kívánnak valamely intézkedést tenni és úgy tudom, hogy a tanácskozás ez iránt már folyamatban van. Megbíztam tehát azon bizottságot, melyet a fentebb említett célra kiküldöttem, hogy azon társulatokkal érintkezésbe lépjen s tekintetbe véve az ő szükségleteikre kívántató összeget, azok iránt is tanácskozzék azokkal, mint e tekintetben elsősorban érdekeltekkel, s javaslatokat tegyen, hogy mily módon lehetne a társulatokon a jelen viszonyok közt segíteni és hogy az állam minő könnyebbséget nyújthatna. Ezek azok, melyekre nézve a közelebbi tél folytán a t. háznak előterjesztéseket leszek bátor tenni, amelyekkel azt hiszem a vízbajokon segítünk. Míg ezt tehetném, kérem a t. házat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a középen.)" Szluha Ágoston képviselő a miniszter válaszára: „T. ház! Én a miniszter úrnak válaszában megnyugszom, annál is inkább, mert tulajdonképpen azon tervek, melyekkel a Tisza vízének kalamitásain a miniszter úr segí-