Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

TISZA-VÖLGYI ÁRADÁSOK 1876-BAN

teni akar, még csak ezután fognak eldöntés végett a ház elé kerülni és itt felülvizsgáltatni. Ami azonban a miniszter úr válaszában előadottakat illeti, azokra nézve bátor leszek - az idő rövidségét tekintve, - csak néhány megjegyzést tenni. Én, t. ház, azok után, amiket a t. miniszter úr június l6-án Irányi Dániel t. képviselő társamnak a folyószabályozás felülvizsgálása érdekében beadott indítványára elmondott, amelyben az eddig követett szabályozást igen tökéletesnek nevezte: nem vélem, hogy a miniszter úr felszólalása folytán a szabályozási rendszer ellenében most bárminő nyilatkozatot tehetnék. Azonban meglepett, hogy a t. miniszter úr a bajokat most valóban megismerve és azokon segíteni komolyan akarva, most pozitív véleménnyel és nyilatkozattal lép a ház elé. Mert csakugyan szomorú volt eddig..., hogy a Tisza áradásai következtében bajnak volt kitéve ama vidék, és ostromoltatott a kormány ama panaszokkal, csakis most érthettük meg azt az időt, hogy a kormány e veszélyekkel most komolyan foglalkozik. Ez annál örvendetesebb, t. ház, mert ebből azt lehet következtetni, hogy ma azon folyamszabályozási rendszer, melyet a kormány most is fenntarthatónak vél: nem bír azon előnyökkel, melyeket annak azok tulajdonítottak, kik teremtették és fenntartották. Ha tekintetbe vesszük az egész szabályozási rendszert, akkor össze kell hasonlítani annak célját az eddig elért eredményekkel. A Tisza-szabályozás célja eredetileg nem volt egyéb, mint azon földművelés alatti földeket, melyeket a Tisza vize esetről-esetre nagyobb áradásai alkalmával veszélyeztetett, biztonságba helyezni. A második cél az volt, azon mélyebben fekvő ártereket, melyek a műveléstől elvonva voltak, a művelésnek visszaadni és azokból új adóalapot teremteni: a harmadik cél volt a hajózás és a közlekedés előmozdítása. Ezen célok voltak azok, melyek végett a Tisza-szabályozás eszméje mellett nemcsak a múlt században, hanem éppen ezen században, különösen annak első felében mozgalmat indítottak meg. Megboldogult József nádor és gr. Széchenyi István voltak azok, akik ezen eszmét legelőször valósítani törekedtek. Azonban ők a helyzet magaslatára emelkedve, nemigen nyugodtak meg azon tervekben, melyeket a kiküldött szakértők készítettek, hanem behívták a külföldről Paleocapát és Francescit. Ők felülvizsgálván a terveket egyik úgy nyilatkozott, hogy a szabályozási munkálatokat ezek szerint meg lehet kezdeni alulról, a másik pedig odanyilatkozott, hogy a tervezett 101 átmetszés teljesen felesleges, ellenben a töltések a két oldalon oly távolságban vezettessenek egymástól^ hogy azon óriási víztömeg, mely itt lefolyni kénytelen, megkapja a kellő elterülhetőségét, hogy így nagyobb duzzadások ne okoztassanak. Sajnos azonban, hogy az 50-es évek elején azok, kik a Tisza-szabályozást megkezdték, egészen más szempontokból indultak ki. Megkezdték a szabályozást felülről és a Tiszát oly szűk korlátok közé szorították, hogy még a legmélyebb tavakat is ármentesítették, úgy, hogy jelenleg ezek a legnagyobb szárazság idejében is víz alatt vannak. Létesítettek 101 átmetszést és most a Tisza-szabályozás a kellő eredményeket mégsem volt képes előidézni, mert eltekintve attól, hogy mindazon földek, melyeket mentesítettek, vagy legalább mentesíttetni állítottak, véglegesen mentesítetteknek nem tekinthetők, miután a mentesítést anélkül kezdték meg, hogy a belvizek levezetéséről gondoskodtak volna. Másodszor a hajózási célt sem érték el, miután időközben a változott viszonyok folytán a szabályozott Tiszán a hajózás, úgyszólván, semmire redukálódott. De különben is a hajók a szabályozott Tiszán, minthogy a tavaszi áradás után az átmetszetek folytán a víz gyorsan lefolyik, nem közlekedhetnek rajta. Tehát ez a cél sem éretett el. Eltekintve egyéb mellékkörülményektől, eltekintve a kérdés jogi oldalától, hogy ti. a vízszabályozási rendeletek és törvények oly hiányosak, hogy megengedik a társulatok alakítását anélkül, hogy az ártér fejlesztésére köteleztetnének s így oly helyzet fejlődik