Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Az idő a vízépítő mérnököket igazolta, hogy a legjobb szakmai tudásuk alapján jártak el, ugyanis egyrészt a soroksári gát megnyitása valóban nem jelentett volna tartós vízszint csökkenést Budapesten, másrészt 1876 utáni árvizek nem jelentettek komoly veszélyt Budapestre, az 1876 évi jégmentes árvíz 89 évig a legmagasabb volt. A kormány a szabályozás kiegészítésére a budafoki-ág zátonyainak kotrását rendelte el, és a kopaszi párhuzamművek magasságát 4,7 m-re megemeltette. Az 1871től végzett munkák költsége ezzel - a tervezett 7,6 millió forintról - 8,4 millió forintra nőtt. Tekintélyes értéket képviselt viszont a mintegy 100 ha-nyi földterület, amelyet a Dunától elhódítottak. Az 1877-78 években a Duna folyamnál a következő mederszabályozási munkákat rendelte el és hajtatta végre a Közmunka és Közlekedési Minisztérium: „A felső Dunán befejeztette az un. járfalusi kanyar partvédezetét s ennek folytatásában az oroszvári mellékág elzárását; nagyobbszerű javításokat végeztetett a brennéni, gaiszi, gutori, remete-lipóti, szapi, medve-megyesi, medve-apáti, szőgyei, gönyűi, kiskeszi és aranyosi partvédeken, mely munkákra összesen 133 000 frt volt előirányozva. Az új vámháztól Százhalombattáig folytatandó mederszabályozási munkákra megszavazott 200000 frt-nyi első részletekből, az új vámház és vasúti híd közt fekvő mederrésznek a 0 vízszín alatt 3,16 méterre való lemélyedését, Promontor mentén egy a 0 vízszín alatt 2,21 m mély vezérároknak kikotrását és a Háros-szigeti mellékág elzárását végeztette el. Az alsó Dunán a makádi partvéd befejeztetett; a paksi faluhegyi, ordasi és uszodi partvédek kijavíttattak, illetőleg kiépítésük folytattatott a megszavazott 39 000 frt erejéig." AZ AHVIZ ALATT, n. Tugimp g;ml;ií* volt, um tonkri' iíieiit. Hsit" zt*nz «rviïvst ti segíti? 41. kép, A gyáros, aki nem számíthat könyöradományokra. Borsszem Jankó karikatúrája