Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
Már az árvíz alatt a budai polgárok ígéretet kaptak, hogy a budai oldal is hasonló kialakítású lesz, mint a pesti. A város vezetése azonban két ponton feltételekhez kötötte a partfal építési munkákat. Az egyik, hogy a tehetős budai polgárok, akiknek az árvizek alatt semmilyen káruk nem keletkezett járuljanak hozzá az építési munkákhoz. A másik, hogy a budai kerületek saját költségükre a Duna jobb partján a Rudas fürdőtől a Proviant-térig meglevő csatornák 11 kitorkolását -amelyeken át 1876-ban az I. és II. kerületek el lettek árasztva-, összevonják egy helyre és ott zsilipekkel lássák el. Ezen zsilipek az 1876. évi árvíz alkalmával elzárattak, miáltal a Víziváros és Országút magasan fekvő részei a víztől mentesek maradtak. Az Ó-budai belsőségek megvédésére a Filatóri árok mentén 1700 méter hoszszúságban és ezen ároktól a Duna-parton lefelé 1800 méter hosszúságban megfelelő szélességű védgátat 204 építettek. A Filatori árok torkolatát elzáró szerkezettel látták el. Az 1879-1884. évek között épült ki teljesen a rakpart pesti oldala, a Szabadsághíd és a déli összekötő vasúti híd között 1,9 km hosszban. Az 1880. és 1881. évi törvények - melyek létrejöttére valószínűleg Szeged 1879. évi elöntése is nagy hatást gyakorolt - biztosították azt a forrást, melynek segítségével a Budapest alatti Duna szabályozás alig egy évtized alatt elkészült. Az 1891. évi jeges árvíz igazolta a műszaki elgondolás helyességét. A fővárost árvízkár nem érte. Később a nagyobb biztonság érdekében a főváros a végleges partfalakat faragott kő mellvédfalakkal 10 m-re emelte. Csak az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd között, a pesti oldalon maradt a rakpart szintje 8,2-8,3 m. Az 1876. évi árvíz azt is bizonyította, hogy a főváros árvízvédelmét a folyó alsó szakaszának szabályozása nélkül hathatósan megoldani nem lehet. A Budapest alatti Duna-szakasznak -Vásárhelyi, Gáti, Hieronymi által évekkel korábban javasolt- szabályozását tovább nem lehetett halasztani. Az országgyűlés 1881. évi L. tc. felhatalmazta a Közmunka és Közlekedési Minisztert a főváros alatti Dunaszakasz Promontortól-Adonyig húzódó szakaszának szabályozására. A munkák 5,33 millió forint költséggel 1885-ig tartottak A Dunai árvíz hatására sorra alakultak a Duna-völgyi társulatok a Minisztériun nem kevés ösztönzésére. 1876. június 25.-én megalakult az Alsó-Csallóközi társulat Ordódy Pál (a későbbi Közmunka és Közlekedési Miniszter) elnökletével 586 km 2 érdekeltségi területen. A Filatori gát emlékét ma már csak a HEV megálló neve őrizte meg.
