Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
ki, hogy ámbár ezen szabályozás még nem egészen végrehajtott mű, hanem annak csak csekély része, mindamellett az 1876. évi roppant nagy árvíz alkalmával mindazon területek, melyek valósággal már szabályozott védgátak és partok által védve vannak: az árvíztől mentesek voltak. Ha méltóztatik figyelemmel kísérni, hogy az 1876-ki árvíz alkalmával Pest nem öntetett el, hanem elöntetett a vizafogó gáton felül levő rész, mert még nem volt meg a gát, elöntetett Ó-Buda, mert nem volt gát, elöntetett Budának egyéb része, mert éppen, mint a főváros jelentéséből is méltóztatnak látni, még nem volt meg azon feltétel, mely nélkül a gátakat kiépíteni nem lehet, ti. a csatornák összevonása, - akkor pedig még éppen nem volt meg. Az 1876. évi árvíz tehát ezt tünteti fel, és így joggal lehetett azon következtetésre jönni, és a szakértők erre is jöttek, hogy ha a szabályozás folytattatik, úgy, amint azt a tudomány igényli, és véglegesen befejezik, a főváros a veszélytől mentve lesz. Ez irányban indítottam tehát meg az e részbeli munkálkodást. Ezen munkálkodásnál a legelső, amit észleltem, az, hogy a Duna medre a főváros közelében nem felel meg a szükségnek, jelesen az alsó vasúti hídnál lehetett tapasztalni, hogy a meder nem olyan, mint amilyennek lennie kell. Mihelyt tehát a legnagyobb árvíz elvonult, ti. még május hóban, azonnal megrendeltem ezen meder kikotrását, és azt végre is hajtolták úgy, hogy már 1876 novemberében a Duna medrének ezen része ki volt kotorva, s ez által elértem azt, hogy a főváros közvetlen közelében jégdugulástól, amitől a szakértők leginkább tartottak, félni nem kell. Ezzel kapcsolatosan szükségessé vált az is, hogy a Duna medre szabályosabb szélességgel bírván, elfajulásoktól megóvják, mert a szakértők véleménye szerint a dugulásoknak legfőbb veszélye ott forog fenn, ahol a meder túlságosan zátonyos, szóval, ahol a jeget lerakhatja, nem lévén a medernek kellő mélysége. Ezzel egyidejűleg tehát a szakértők megállapodása szerint szükségessé vált, hogy azon Duna jobb parti gát, mely a vasúti hídtól a budai részig volt építendő, és mely az azelőtti években csak 12 láb magasságra terveztetett, felemeltessék, hogy ott a Duna oly szabályos medret képezzen, mely a jég összetorlódások iránt aggodalomra okot ne szolgáltasson. A szakértők számításai szerint, hogy jégdugulások a Dunánál elő ne forduljanak, vagyis hogy a jeget a víz felvegye és odább vigye, 30-32 lábnyi (950-1000 cm) vastagságú vízoszlop szükséges. Tehát oly intézkedéseket kell tenni, hogy ezen vízoszlop akkor eléressék, mikor a víz magassága még nem olyan nagy, mint a főváros közelében, hol 20 láb (634 cm) feletti vízállásnál, mely meglehetősen magas, de még mindig nem ad okot aggodalomra, a jeget biztosan elvinni képes legyen. Tehát ezirányban végezett számításokat, minthogy ezek közvetlenül igen sürgősek voltak, melyekre várni nem lehetett, végre is hajtották úgy, hogyha méltóztatik arra járni, méltóztatik látni, hogy gátakat emeltek fel 27 lábnyi magasságban, a kotrásokat természetesen nem látni. Egyszersmind meg kellett tétetnem a számításokat aziránt, hogy a főváros végleges mentésére minő további intézkedések szükségesek. Ezekre nézve számításokat kellett eszközölni úgy a promontori Duna ágra vonatkozólag, mely a méreteknek nem felelt meg, és számításokat a további szabályozás folytatása érdekében. Ilyen meder kiszámítása borzasztó nagy munka, mert itt 2 méterenként kell felvenni a meder hosszát, hogy azután ki lehessen számítani a Duna medrének felfogási képességét. Ezen számítások nincsenek készen, mihelyt elkészülnek, ami egypár hét múlva meg lesz, akkor a t. háznak az egész tervezetet be fogom terjeszteni, annyival inkább, mert ezen tervezetet szükséges lesz alapul venni, midőn a t. ház bölcsessége fogja meghatározni, miképp kell végrehajtani ezt a szabályozást, mennyi összeget ajánl a t. ház, hány évre osztja el, azt is szükséges megállapítani, mert itt nagy, tekintélyes öszszegről van szó, mely egyszerre nem áll rendelkezésünkre. Én tehát arra kérem a t. képviselő urat, amennyiben méltóztatik látni, hogy megtettem az intézkedéseket, melyek az én hatáskörömben megtehetők voltak, a keresztülvitelre és a felvételre vonatkozólag. Méltóztassék azt addig, míg majd a részletes műszaki számításokat be fogom terjeszteni, tudomásul venni (Helyeslés)."
