Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
ros és Országút mélyen fekvő részei a víztől mentesek maradtak. A vámházi zsilip szivattyú-teleppé alakíttatott át, általában az elzárt csatornákból a vizet gőzszivattyúk távolítják el. 5. Az 1876-iki víz által elszakított Viktória gát 25-26 láb (792-824 cm) magasra emeltetett, s az idén a vizet át nem bocsátá. 6. A Margit hídtól a Viktória védgátig a Duna melletti parti út egész hosszában 29 lábra (919 cm) emeltetett. 7 A Viktória gáttól a Rákos patakig építeni határozott védgátra nézve a főváros törvényhatósági bizottsága 1877. július hó 11.-én kelt határozatában kimondta, hogy ezen gátnak még azon év folyamán okvetlenül el kell készülnie. Az ottani néhány telektulajdonos azonban a szükséges terület átadását megtagadta, minek folytán ellenük a kisajátítási eljárást kellett alkalmazni. A védgát építése Cathry és Wagner vállalkozóknak adatott 1877. szeptember 20.-án azon feltétellel, hogy a védgátnak 1877. december 20.-ikára készen kell lennie. A gát építése azonnal foganatba vétetett, a magassága a Duna sempontja fölött 885 centiméter, korona szélessége 950 centiméterre lett építve, alul 120 centiméter magasságig kőhányással, s 6 méter magasságig kövezéssel. A munka rendesen haladt, úgy, hogy bizton lehetett remélni annak a kellő időre befejezését, azonban a Vízfogói 1/B. tervszám alatt a váci töltés és a Rákos-árok mellett fekvő telek tulajdonosai Rill és Schomann, Eichleítner és érdektársa a teleken mindennemű területfoglalás és munkafolytatás ellen tiltakoztak. A védgát ezen telek kivételével már készen levén, súlyos felelősségének tudatában a város folyó évi január hó 7.-én 579. szám alatt elhatározta ezen teleknek az 1871. évi XL.-t-cz alapján azonnali elfoglalását és a töltés befejezését. A munka január végére kész is lett volna, azonban a január hó közepén hirtelen s előre nem láthatóan beállott olvadás és a vízállás rögtöni felszökkenése a munka befejezését meggátolta, bár azon éjjel-nappal, még katonai erő kirendelésével is dolgoztak. A régi Rákos-torkolat a Duna felől elzáratott ugyan, de a váczi töltés melletti felső része a Rákos-ároknak, az ottani nagy földásási munkák, s azon körülmény mellett, hogy a hely korlátoltsága miatt a munkaerőt fokozni nem lehetett. Akkor midőn a víz 18 lábról (570 cm) alig két óra alatt 21 lábon (665 cm) felülre emelkedett, a víz által áthágatott s rövid idő alatt át is töretett dacára annak, hogy a munkások, katonák és szakszemélyzet, a munkát az utolsó pillanatig, életük kockáztatásával folytatták. A törés azonban 25-30 ölnél (47-56 m-nél) nem nagyobb s a kár alig 600-700 forint. Szerencsére a víz alá jutott terület lassan árasztatott el, s jég nem sodortatott reája, mi által az ottani épületek nagyobb sérülések szenvedését elkerülték. A víz ezen területről még a gát elkészülte előtt kifolyt s az ottani gyárak működésüket zavartalanul folytathatták. A város a védmunkákra 1876 óta 222 700 forintot adott. Az ó-budai belsőségek védelmére azonban a gát addig nem építhetik, míg a főváros II, és III. kerületében a partot nem szabályozták, s kellő magasságra nem emelték, mert anélkül a gát teljesen cél és haszon nélkül lenne amennyiben az ottani lehetőségek már a 18 lábon felüli vízállásnál elárasztatnának. Ez mielőbb meg fog történni, ezen védgát építése is eszközöltetni fog.... Hogy mi történt a főváros részéről, azt méltóztattak hallani, az államot illetőleg a következőket vagyok bátor felemlíteni. (Halljuk!) Midőn 1876-ban a nagy árvíz elmúlt, én első kötelességemnek tartottam két irányban indítani meg a vizsgálatot. Először azon irányban, vajon a város közti Dunarész-szabályozásának már ezelőtt teljesített része nem mutat és nem tüntet-e fel hibákat, melyek kiigazítása nélkül megnyugvással annak folytatását eszközölni nem lehet. És másodszor, hogy minő intézkedés szükséges arra, hogy ezen szabályozás, mely jelenleg még csak egy része a teljes szabályozásnak, akkor pedig még csekélyebb része volt, minő intézkedések által lesz akképp folytatandó, hogy a főváros a további veszélyektől meglegyen mentve. Az első irányban sokoldalú fürkészések, szakértők meghallgatása után azon tény derült