Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)

A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI

Az 1878. január 23. országos ülésen csaknem két évvel az árvíz után, Irányi Dániel interpellációja Péchy Tamás Közmunka és Közlekedési Miniszterhez arra kért választ, hogy mit tett a minisztérium és a főváros vezetése az árvízveszély csökkentésére (országgyűlési jegyzőkönyvi részlet): „T. képviselőház! (Halljuk!) Maholnap két esztendeje lesz annak, hogy Budapest nagy része az árvíz pusztításainak volt kitéve. Százezrekre, talán milliókra tehető a kár, melyet a lakosok szenvedtek, melyek őket érték, nem is említve, s talán nem is a hatóságok előrelátó gondoskodásának, mint inkább az isteni gondviselésnek volt köszönhető, hogy a baj, a szerencsétlenség még nagyobb mérveket nem öltött, hogy az 1838 évi katasztrófa nem ismétlődött meg. Azt vártuk tehát - úgy hiszem - jogosan, hogy ezen szomorú eset arra fogja indítani úgy a fővárosi hatóságot, mint a kormányt - mindegyiket a maga körében, - hogy mindent megtegyenek, hogy hasonló csapás ne ismétlődhessék. Mennyire jogosultak a közönség ezen várakozásai, mennyire bizonyult ez hiúságosnak, azt a jelen pillanatban nem akarom taglalni. Elvárom a felvilágosításokat, ezektől függesztvén fel ítéletemet. Ezen felvilágosításoknak megszerzése célja a jelen interpellációnak, melyet a t. ház engedelmével fel fogok olvasni. Interpelláció a Közmunka és Közlekedés valamint a Belügyminiszter urakhoz. Tekintve, hogy a fővárosnak az árvíz elleni biztosítása nemcsak a főváros lakosait, hanem az egész országot érdekli, kérdem a t. miniszter úrtól: mit tett az 1876-1 árvíz óta Budapestnek hasonló csapás elleni biztosítása végett a fővárosi hatóság, mit a t. miniszter urak? Nevezetesen micsoda védmunkákat rendeltek el és mikor, és mily mértékben hajtották ezeket végre? Készek-e a t. miniszter urak az ezen ügyre vonatkozó lényeges iratokat a t. ház asztalára letenni." Péchy Tamás Közmunka és Közlekedési Miniszter válaszában csak a fővárosban végrehajtott változásokról tudott beszámolni (részlet): ...„Budapest főváros hatósága által ... eszközölt intézkedések a következők: Az 1876-iki árvíz után a fővárosi Bizottság az árvíz okainak kinyomozása és annak elhárítása céljából teendő intézkedések iránti javaslat-tételre egy Bizottságot küldött ki. Ezen Bizottság munkálata alapján a főváros törvényhatósági Bizottsága elhatározza hogy: 1. Az Ó-budai belsőségek megvédésére a Filatóri árok mentén 1700 méter hosszúságban és ezen árok nyílásától a Duna-parton lefelé 1800 méter hosszúságban megfelelő szélességű védgát építtessék, a Filatori árok torkolata pedig elzáró készülékkel láttassék el. 2. A bal parti gyártelepek megvédésére a Viktória gát Duna felőli végpontjától felfelé a Rákos - patak torkolatáig és innét befelé a váci útig a Láng-féle gépgyárig egy védgát építtessék, melynek 150 000 forint költségéhez az ottani telektulajdonosok, legalább 50000 forinttal járuljanak s a szükséges területet ingyen engedjék át, mert különben csak a Vizafogónak már csaknem teljesen beépített részét biztosító védgátnak felépítésére fog szorítkozni. 3. Elrendelte a közgyűlés, hogy a hatósági rakpartok is mindenütt az észlelt legmagasabb vízállásnál két lábbal magasabbra emeltessenek s végre, hogy a Siegl-féle raktáraktól kezdve a Viktória töltésig vezető parti út feltöltessék. 4. A Duna jobb partján levő csatornák, amelyeken át 1876-ban az I. és II. kerületek elárasztottak a Rudas fürdőtől a Proviant-térig, 11 kitorkolással összevonattak és zsilipekkel ellátattak. Ezen zsilipek a f. évi árvíz alkalmával elzárattak, miáltal a Vízivá-