Dr. Nagy László: Az 1876. évi árvizek. (Források a vízügy múltjából 11. Budapest, 2007)
A DUNA-VÖLGY ÁRVIZEI
A robbantási kísérletek megbírálására -nagyrészt igen vérmes várakozással- hamburgi és porosz szakértő folyammérnökökön és az Elba mindkét partján alkalmazott gát-főnökökön kívül, a környékbeli lakosok, birtokosok nagy számban jelentek meg, azonban mindannyian azon meggyőződésre voltak kénytelenek jutni, hogy a dinamit, dacára rendkívüli robbantó erejének: a puha jégréteg irányában annak sem a jelen fennforgó körülmények közötti, sem pedig a veszélyes torlódások folytán feszült állapotában semmi hatással sem bír. Felemlítendő a dinamit robbantással kapcsolatosan, miszerint a Rhone folyamon is tétettek hasonló dinamit robbantási kísérletek, de szintén ki nem elégítő sikerrel és eredménnyel." „Árvíz és jégveszély ellen felállítandó jégtörő gépek ügyében" írt levelet 203 gr. Ferraris Marguart cs. és kir. kapitány a Közmunka és Közlekedési Miniszternek. „A jégtörőgép egy elegendően erős gőzhajóból áll, melynek eleje egy kalapács rendszerrel, vagy valamely más jégtörő szerkezettel van ellátva, a hátulja pedig mint a csavargőzösök egy csavarral van ellátva, hogy a hajó szükséghez képest előre vagy hátra hajtassék." Marguart kapitány a levelében leírja, hogy 15 cm-nél nem vastagabb jégre javasolja eszközét Bajától Bécsig, és kisebb számítást is végzett arra, hogy a hajó feltételezett teljesítményével 40 méter szélességben hogyan tudná a jeget összetörni. Az árvíz és következményei a parlamentben Az árvíz alatt már volt egy parlamenti interpelláció, amely - ha közvetve is - de a fővárosi kérdéssel is foglalkozott. Szeniczey Ödön képviselő a Duna medrének a gerjeni határnál való elfajulása tárgyában intézett kérdéseket a miniszterhez. Március 22.-én a legfelsőbb fórum, a képviselőház előtt szerepelt a Duna-szabályozás kérdése. Kállay Béni mondott beszédet a budapesti szabályozási műveket kárhoztatva. Hivatkozásaiból kiderült, hogy egyenes kapcsolatai voltak a budai polgárokhoz. Hivatkozott a Mérnök-Egyletnek tanulmányuk elején ismertetett vitájára, amelyben Herrich Károly kijelentette: nem érhet el a Duna Budapestnél 24'-nál (7,6 méternél) magasabb vizet. Az árvíz ezt meghaladta 7 hüvelykkel (17 cm-rel). (Kaján 1986) Péchy miniszter a szabályozási műveket a parlamentben megfelelőnek mondta, de ígéretet tett arra, hogy a kérdést az árvíz elmúltával újravizsgálják. A Vegyes Bizottságba a kormány, a fővárosi közmunkatanács, a fővárosi tanács, a MérnökEgylet és a Műegyetem képviselőit hívta meg. A Bizottság létrehozása nem volt egyszerű. A főváros közgyűlése - elsősorban a budaiak és óbudaiak nyomására - mindössze egyetlen szavazat többséggel (5352) szavazta meg a közös Bizottságban való részvételt, (újra felmerült az, hogy a Vegyes Bizottságokban a tagok nem nyilatkoznak egészen függetlenül, többen pedig újabb külföldi szakértők meghívását javasolták. (A főváros 16 tagú delegációjába beválasztották Iványi Mihályt is. (Kaján 1986) 203 OL.K173-1876-14-4386