Dr. Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

I. A TISZVÖLGYI TÁRSULAT ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS A SZERZŐD VÉNY - 150 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT (TANULMÁNY)

1. "Jelentessék ki határozatilag, hogy a Tiszavölgy szabályozásának fogalmába nemcsak a Tiszának, hanem a vele közvetett vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók, s általa okozott mocsárok s kiöntéseknek rendezése, korlátozása s illetőleg lecsapolása, nem különben az egész tiszavölgyi vizszerkezetnek bárminemű hasznosítása is befoglal tátik

13

. 2. Határozatként mondassák ki, hogy az itt Pesten jelenlevő tiszavölgyi birtokosok, Tiszavölgyi Társulat czím alatt magokat megalakítják. 3. Készítessék egy szerződvény mellynek erejével ezen testület tagjai egymás irányában ... kötelezik magokat..." A "Szerződvény" Az egy hétig tartó együtt-gondolkodásnak summája, a tanácskozások koronája ez a szerződés. Benne tömören összefoglalták az elfogadott alapelveket, és magukat jogi formában is elkötelezték a cselekvésre. A jelenlévők felismerték a történelmi pillanatot: ha most nem teremtik meg a cselekvéshez nélkülözhetetlen szövetséget, minden korábbi erőfeszítés hiábavalóvá válik, az erők szétforgácsolódnak, és a kezdeményezések véget nem érő vitákba fulladnak

14

. A bevezetőben fontosnak tartják megfogalmazni, hogy az "egyetemes Tiszavölgy" szabályozását tűzték ki célul, és hogy az alapított "nagy társulat" "minden érdeklett vidék lakosait" egybe foglalja. Ezt követően 7 pontba szedve részletezik feladatukat. Figyelemre méltó, hogy csak az első és utolsó pontban foglalkoznak a szabályozásra irányuló feladatokkal, a többi öt gyakorlatilag mind a pénz, a költségek, az igazságos teherviseléssel foglalkozik. A 7. pont egyetlen körmondatának utolsó szavait - ismervén azok különös aktualitását szeretnénk kiemelni. Bennük a Tiszavölgyi Társulat ünnepélyesen kijelenti, hogy a Tiszavölgy szabályzásának fogalmába "az egész tiszavölgyi vízszerkezetnek bárminemű hasznosítását is belefoglalják" - Az öntözést is

15

! A "Magyar Alföld öntözése" azóta is csak részben valósult meg

16 13 Ezt a gondolatot a "Szerződvény"-ben - szinte hitvallásként - szórói-szóra megismétlik. 14 Azt, hogy ez a veszély reális volt, jól mutatja egy a nádorhoz 1847. augusztusában küldött, Sárközön keltezett beadvány, melyet több, mint kétszáz helybeli birtokos és lakos írt alá, akik a szabályozás ellen panaszt emelnek, mert idézzük - "a czélba vett munkálatokban jövendő vég pusztulásunk csiráját látjuk elhintve". A beadványt olvasva kiderül, hogy aggodalmaik részben a hozzá nem értésből származnak, és tévhitek táplálják őket, részben pedig szegénységükből: a rájuk háruló terheket nem birják el: "De Fenséges urunk! kivihetetlen Paleocapa ur terve mi vidikünkön azért is, mert azon költség elviselésére melyet ezen terv igényel, minden vagyonunk öszve véve sem elégséges". MOL C 132. gr. Szécheny I. iratai Les. fol. 423-428. 15 "...A vízbajok megszüntetésének természetes sorrendje a szabályozással egybekapcsolt ármentesítés és az azt követő lecsapolás, amiket azután az öntözésnek kell betetőznie" (gr. Széchenyi István). 16

Az 1930-as években átfogó öntözési tervek születtek. Legjelentősebb a Trümmer Árpád neve alatt megjelent "A Tiszántúl öntözése" c. mű, mely az 1937. XX. törvénycikk alapján építendő öntözőművek általános alapelveit és keretterveit ismerteti.