Dr. Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
I. A TISZVÖLGYI TÁRSULAT ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS A SZERZŐD VÉNY - 150 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT (TANULMÁNY)
A Tisza-szabályozás ügye a "Szerződvény" aláírásával sínre került. Az 1846. januári alakuló ülésen megfogalmazott elvek és megalakított intézmény - Tiszavölgyi Társulat kulcselemeit képezték a félszáz éves szabályozási munkáknak. Jelentőségüket jól tükrözi, hogy a szabályozás sorsa mindig szoros függésben volt a központi szervezettel. Ha ott tehetséges emberek áldozatos munkája nyomán jól mentek az ügyek - gr. Széchenyi István, gr. Károlyi György, gr. Lónyay Menyhért, gr. Andrássy Gyula, gr. Szapári Gyula, stb. - a Tisza-völgyben lendületesen haladtak a munkák. A Társulat működését és egyben az 1846ban megkezdett általános Tisza-szabályozás kezdeti, hősi lendületét a Szabadságharc megtörte ugyan, de a lerakott alapokon könnyebb volt újra kezdeni, a megkezdett úton tovább haladni 17 . 17 A szabadságharcot követő önkényuralmi rendszerbe nem illett bele az egész Tisza-völgyet egy egységbe fogó központi szervezet, ezért azt egy rendelettel feloszlatták. Helyére 1850-ben a 'Tiszaszabályozási Központi Biztosság"ot állították, és bár 'központi"-nak hívták, a központi irányítás látszattá zsugorodott, a vízszerkezetnek megfelelően nyolc osztálymérnöki hivatalt szerveztek, és a Tisza mellékfolyóit pedig a területileg illetékes helyi hatóságok alá rendelték A kiegyezés után 1878-ig továbbra sem történt számottevő előrelépés, míg aztán 1878. január 20-21-én Lónyay Menyhért elnökletével ülésező "alakuló" közgyűlésen ismét megalakították a Tiszavölgyi Társulatot.
