Dr. Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA

Szögmérés szögmérő műszerekkel A szögmérő műszereket és azok használatát fölösleges leírni, hiszen méltán tételezzük fel, hogy azok, akik háromszögelést végeznek, ezen műszerekről már megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, és szerkezetüket minden bonyolult leírás nélkül első pillantásra átlátják. Ugyanakkor ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szögmérésnél gondoskodni kell a műszer számára szilárd alapról, mivel a műszer legkisebb elmozdulása is a megfigyelt szögekre jelentős mértékben kihat. A toronyban tehát ügyelni kell arra, nehogy az a kő vagy tégla, melyre a műszert helyeztük, mozogjon. A gúlák esetében cövekeket kell verni a földbe, amelyekre az építményt helyezzük, vagy az állvány három lábát kössük össze zsineggel, és ennek végső állásába verjük le a három cöveket. - Ezek jelentőségét sohase becsüljük le; a háromszögelés pontossága ugyanis mindenekelőtt a szögek helyes megfigyelésétől függ, amit sikerrel csak akkor végezhetünk, ha a műszer szilárdan áll. Ismeretes, hogy még a gondosság mellett is becsúszhatnak hibák a szögek leolvasásába, részben a műszerek alsóbbrendű osztásainak tökéletlenségei miatt, legyen az a legjobbak közül való, részben pedig szemünk fogyatékosságai miatt. A szögek ismételt megfigyelésével azonban és a nonius fölé helyezett mikroszkóp segítségével, miként a Reichenbach-féle teodolitnál, melynek noniusza 10 másodpercet tüntet fel, 1-2 másodperc pontosságú mérést érhetünk el. Időnyerés végett a kisebb háromszögek szögeit általában csak egyszer mérjük meg; mivel azonban ezek leolvasásába vagy lejegyzésébe hiba csúszhat be, és mivel ez a művelet kevésbé tiszta időben is végezhető, célravezetőnek ítélem, hogy a közös szögeket legalább egyszer megismételjük, hogy az esetleges tévedéseknek elejét vegyük. A magasság és mélység szögeit, csak az elsődleges pontokban kell mérni, hogy innen akár a különböző helyek magasságát levezethessük, akár pedig a ferdén megfigyelt szögeket a vízszinteshez visszavezethessük (20.§. 30). Az állomáshelyeken, ahol a középponton kívülre kerül a műszer, miként a tornyokban és néha a gúlákban is, a középponti szögeket, ahol a többivel érintkeznek, elsősorban pedig a középpontnak a műszertől való távolságát meg kell mérni (12.§.). Éppen ezért gyakran azokban a tornyokban, ahol a középrészt pl. a harangok felfüggesztésére szolgáló ácsolat foglalja el, szükséges lesz a vízszintes szelvényt kisebb léptékkel rajzolni meg, és ennek alapján határozni meg a terület központjának a műszertől való távolságát és szögét. 3. §. Mielőtt maguknak a háromszögeknek a számításához fogunk, az egész háromszögelési művelet vázlatát egy 5-6 hüvelyk méretű közönséges szögfelrakó segítségével, mely művelet bárhonnét kiindulva elvégezhető, előzőleg rajzoljuk meg; éspedig a következők miatt: 1. A számolás sorrendje a szemünk előtt legyen. 2. Könnyen átlássuk, melyek azok a háromszögek, melyeket a számításnál fel kell használnunk annak érdekében, hogy az eredmény a lehető legmegbízhatóbb legyen. 3. Az első pillantásra derüljön ki, hogy hová kell még fixpontokat tenni.