Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

Kossuth ebben az időben vált a reformkor vezető politikusává. Bár az árvíz idején már több, mint tíz hónapja ült börtönben,

3 teljesen tisztában volt az eseményekkel. A leírtak bizonyítják, milyen élesen látta meg Pest szerepét az ország életében: a főváros a társadalmi-gazdaságpolitikai haladás alfája. Ha a nemzet magára hagyja, annak az egész ország kárát látja. Jól ismerte már Kossuth a magyar társadalom válaszát a közjót szolgáló ügyekre, aggodalma nem volt alaptalan. Mert bár a város újjáépítéséhez a megyék, városok és egyének is példamutatóan adakoztak, a Dunaszabályozás költségeit már nem szavazták meg. Ez viszont — ha közvetve is - azt jelentette, hogy Buda és Pest továbbra is ki volt téve az árvíz rombolásainak. Az ilyen honi érzelmeket tudva, veti itt fel levelében Kossuth, hogy a budapesti Duna-szabályozás költségét építsék be az épülő állóhíd költségvetésébe, és a híddal együtt készítsék is el. A híddal kapcsolatos sejtése is helytálló: minden eszközzel meg kell védeni a hidat az újabb árvizek ürügyén támadóktól. A leveleket hol több — hol kevesebb változtatással Ágoston József, Kossuth védőügyvédje adta közre a Társalkodóban.

6 A szövegmódosításokra (kihagyásokra, helyenként átfogalmazásra) azért volt szükség, hogy a sajtó cenzora ne jöhessen rá, ki is a levelek valódi szerzője.

7 így kimaradtak mindazok a szövegrészek, amelyek a börtönre utalnak, vagy a magyar politikai viszonyokat ostorozzák. Forrásaink sorában történő közlésüket többek között ez is indokolja: Kossuth írásait eredeti formájukban bemutatni. JEGYZETEK Magyar nyelvű kézirat-másolatok, összesen 10 lap, 17 oldal. 1. 1 lap, 1 oldal, Buda, 1838. március 25.; 2. 2 lap, 3 oldal; Buda, 1838. március 25. (az előbbi folytatása); 3. 2 lap, 4 oldal; Buda, 1838. április 7.; 4. 5 lap, 9 oldal; Buda, 1838. május 5.; MTA Könyvtár Kézirattár Széchenyi Gyűjtemény K 187 759-62. Fejet hajtok a szörnyűség előtt... 3 Ez a betegség meghaladja tudományomat. 4

? (Minél nagyobb a teher, annál nagyobb a viseléséhez szükséges erő is.) 5 Kossuth Lajos 1873. óta a budai várbörtönben töltötte 3 évre kiszabott büntetését. Budán tartóztatták le 1837. május 5-én, ezután itt raboskodott. A Királyi Tábla 1839. február 23-án 3 évi várfogságra ítélte. Az országgyűlés tiltakozására kegyelemmel szabadul 1840. május 10-én. 6

Társalkodó 1838. 40. (május 19.) szám, p. 153-155. és 44. (június 2.) szám, p. 169-170. A Társalkodó-beli cikk egy, az akadémiai Széchenyi-gyűjteményben őrzött levélmásolatnál egy bekezdéssel több. Ennek szövege: „Sokat is írok már; lehetetlen mindazáltal egy két szót a' pesti nagy szerencsétlenség'ügyében is nem tennem. — Az elveszett emberélet pótolhatatlan, enyhíthetlen csapás; itt csak fájdalmas részvét' érzelme az, mit gyarló ember tehet; a' többi vigasztalást istentől, enyhülést időtől jő. De azoknak, kik életben maradtak, kötelességjök módokrul gondolkodni, hogy a' siralmas jelenet többé ne újuljon meg; mert a' mi ma történt, bár nem hihető, de lehetséges, hogy történni fog holnap is..."