Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
Ezekből igen kívánatos lenne, ha — a tekintetes Gömör vármegye nemeslelkű rendelkezésének értelmében — e két kérdés megoldásának határidejét legalább a második kérdésre való tekintettel meg lehetne rövidíteni, és a sürgető szükségességre való tekintettel mindenki, aki arra hivatottnak érzi magát, különösen azonban azok a műértő urak, akik az e feladatok feldolgozásához szükséges sok adatot birtokolják, vagy lehetőségük van rá, hogy az e célból szükséges hidrodinamikai vizsgálatokat a helyszínen valamiféle ösztönzéstől indíttatva saját maguk elvégezzék, siessenek minden esetben tudományos véleményeiket és nézeteiket erről a fontos témáról kifejteni. Bárcsak mindenki szívesen és nyíltan letenné báránykáját a haza és az emberszeretet közös oltárára! Több ilyen mű segítségével nem fog a magas és legfőbb hatóságoknak nehezére esni, hogy a nézeteket összesítsék és megtalálják azokat az intézkedéseket, amelyek e városok tökéletes biztonságához a legigazibbak és legmegfelelőbbek lesznek. A kérdések megoldása ezeknek a rendszabályoknak a következtében valóban nem tűnik nehéznek. Remélhető, hogy ezeknek a megvalósítási költségei nem fognak túl jelentősnek feltűnni, ha összevetjük őket a velük elérendő cél nagyságával. Sőt, az is várható, hogy e biztonsági intézkedések megvalósítása közben egyesek mosolyogni és csodálkozni fognak, ahogy ilyen módszerek miatt hacsak egy pillanatig is, de általában nem szoktak az emberek egységesek lenni. Ezáltal utólagosan beigazolódik Baco véleményének igazsága az emberekről, amikor azt mondja: „quanta levitas et inconstantia hominum, qui denec res aluqus perfects sit earn mirantur fieri posse, postquam facta semel est, iterum mirantur earn jam pridem factam non fuisse." 2 Mindazonáltal bárcsak lennének az emberek ítéletei ilyen természetűek, s a legtöbb találmánynak és felfedezésnek hasonló sorssal kellene sikerrel szembeszállnia, bárcsak az itt kívánt célt amilyen gyorsan csak lehet, elérhetnénk! A műértőktől a boldog tudat érdeme nem vétetik el, hogy a városok újbóli felvirágoztatásához a maguk módján hozzájárultak, sőt talán ennek valódi alapkövét ők tették le. Ez a tudat már magában is felér a legnagyobb jutalommal. Tartalom 1. § A Pesten és Budán történt károk és pusztítások áttekintése. 2. § A szerencsétlenség nagysága és fontossága. 3. § A két város újbóli felvirágzásának kilátása és reménye. 4. § A szükséges garancia Pest városa számára, amely létét biztosítani tudja. 5. § Az árvizek és pusztítások okai. 6. § Pest városának eredeti fekvése és ugyanott az egyik Duna-ág eliszaposodásának keletkezése. 7. § A Pest és Buda közötti jelenlegi Duna-meder megfelelő volta. 8. § Tanítás az eliszaposodott Duna-ág által nyert, de még nem biztosított területről. 9 10 § Me 9 s2okott mé rtékű Duna-vízállás összehasonlítva kisebb folyókéval. 11. - Feltehetően rendkívüli Duna-víz előfordulás, ennek veszélye Pest és Buda szem12. § pontjából, a védekezési módszerek ellene. 13 14 § Jégtorlaszok és szigetek okozta árvizek, ezek fő okai. 15. § A Duna-szabályozás szükségessége. 16. § Kételkedés a Duna-szabályozás hasznos voltában Pestre és Budára vonatkozólag. 17. § E kétség eloszlatása. 18. § A tényleges szabályozásra való kilátás semmiesetre sem elegendően vigasztaló Pest és Buda számára. 19. § Szomorú kilátások megismétlődő árvizek esetén. 20.-23. § Szükséges védekezési módszerek ilyen árvizekkel szemben.
