Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
7. Pest csak így szabadulhatna meg a futó homok gyalázatos porától, melly e várost olly kéjelmetlenné teszi. 8. a Csatornya építése könnyű alkalmat nyújtana egy alkalmas kikötő létesítésére, — a mi most nincs: — mert a parthoszanti kikötés nem az, pedig a naponta tóduló iszap még ezt is mindég terhesebbé teszi. A Kőfal part (Kvai) legalacsonyabb vízállást véve is, vízbe építtetett, s most valamint 9. alkalmat szolgáltathatna egy jó téli hajószállás létesítésére, s ezzel együtt hajógyári helyre; a mi most nincs, s mire Pesten hely sincsen. Ezek az én nézeteim; a mennyire négy falam közt okoskodhatom, miket azonban csalhatatlanoknak nem követelek; de ollyanoknak tán nézhetem, a mikről méltó, hogy értelmesebb, és a különféle műértők kölcsönhatású intellectualitását tanácsul kérhető elmék gondolkodjanak. Azonban ha minden oldala is, annyi bizonyos, hogy valaminek vízbiztosítási tekintetben történni kell; s az is hihető, hogy ha majd a múlt diaetai XXV M k tcz: 6'k § a : következésében a kisajátítás s azzal összekötött kárpótlás kérdése a két város és híd vállalkozók között szőnyegre kerül; az 5'^ §. azon szavainál fogva, melly a költségek fölszámítását, és minden egyébb körülmények gondos figyelmű elintézését az országos biztosság bírálatára bízza, Budapest városa bizonyosan kívánni fogja, hogy (kivévén talán a város belső építése helyesebb szabályozásához tartozó pontokat) az árvíz elleni biztosítás nézetei, akár mi tevő legyen is az, a költségek fölszámításába foglaltassanak, s e körülmény a hídépítés tervével egyösszes tömeg gyanánt nézessék. És véleményem szerint ezt joggal kívánhatja is. Igen de ez által a híd építés költsége olly summára hág, melly mellett vállalkozó csak úgy akadhat, ha kiváltságul nem csak a lehető legtöbb esztendőt, de a lehető legnagyobb tarifát is kapja. Ez pedig kereskedési tekintetben igen súlyos egy dolog: olly dolog, mellyel egy századra előre minden lehető, s most még nem is gyanítható körülmények daczára a nemzeti kereskedés élénkségét terhelni, több mint vakmerőség. — Minő tekintetből kell a statusoeconomia józan elvei szerint a vámokat tekinteni, s mik lehetnek ezeknek eredményei? erről sokat írhatnék; de ez levél körét haladja. Elégelvén tehát az egyszerű figyelmeztetést, véleményemnek vég, de talán nem súlytalan következtetése az: hogy a mint a körülmények állanak a budapesti álló híd, a Status javának tekintetével összeférő speculatio tárgya lenni alkalmasint megszűnt. Hídnak azonban lenni kell, múlhatatlanul kell. Ezt csak egyedül Pest Budai érdeknek csupán a legindolensebb vakság, vagy legdurvább, de saját hasznát koránt sem értő, hanem a nemzeti materialis emelkedés nagy ügyét a máról holnapra számoló színleges haszon nyomorult kis mértékével mérő egoismus állíthatja. Hídnak lenni kell. Ezt parancsolja a nemzeti közérdek, az ország két nagy fele szakadatlan összeköttetésének számítást haladó fontossága; azon országos veszteség tekintete melly nem mondom a pesti vásárnak illy megsemmisítéséből mint a mostani, de csak olly minden-napi hátráltatásából is ered, minőt p.o. tavaly martiusban a hídnak kénszerített újabbi kiszedése okozott, ezt parancsolja Pestnek — mint nemzeti materialis jólétünk szíverének commercialis állandósítása (egy roppant köz-nemzeti érdek) ezt parancsolják azon morális hatás végetlen erejű varázs ingerei, mellyek illy nagy nemzeti válalat által a köz indolentiat, teremtő erejének érzetére gyullasztandják; ezt parancsolják mindazon morális rosszak, mik a felkötött kolompnak elhajításából erednének, bennünket a semmi nagy szerű iparvállalatot nem mérés hínárjába vissza taszítandók; ezt parancsolják sokkal több érdekek, mintsem hogy azokat levélben csak meg is érinthetném, nem mondom kifejthetném. Lenni kell tehát hídnak, de miként? ha speculatio tárgya nem lehet? - Lehet vagy azon az úton, mellyet előbbi levelemben megérintettem, vagy egy másikon, melylyet előbbi levelemben megérintettem, vagy egy másikon, mellyet én még jobbnak s kevesebb teherrel, nagyobb jótéteményekkel járónak tartok, t.i. köznemzeti válalat útján. De miként? az elszakadozott érdekek minden akadályai, s ezekkel rokon balítéletek kö-
