Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

zött? — Hogy e kérdésre megfelelhessek, némelly általános nézeteket kellene előre bocsátanom azon elvek fonákságáról, mellyek statusgazdálkodási tekintetben külsőleg és belsőleg sajátaink; ezeknek megczáfolásával azon álláspontra térnem^, mellyről csekély véleményem szerint a nemzeti kereskedés ügyét hazánknak tekinteni kell, s így végre a létesítés eszközeiről szólnom, nemi összefüggésben egyebekkel is, mik ma már a belső közösülés gyakorlati szükségeire tartoznak p.o. vasutak sat. — Ez egy levélre sok volna. Tapasztalnom kell előbb, hogy hosszabb s illy tárgyú leveleimet kedveseim sem restellik, s itt is rosz néven nem veszik. Ekkor örömest írnék még vagy két hasonló levelet. - Észrevételeimnek becse csekély volna ugyan, vagy semmi sem; mert magamra szorítva csak azokból közölhetnék némelly rapsodicus nézeteket, miket egykori statusgazdálkodási stúdiumaiból magamnak absztraháltam; de megvallom, hogy a mező előttem nem egészen idegen. Fáradságot másnak okozni mindig idegenkedvén, meglátom szabad s illendő lesz é kedveseimet a folytatással s berekesztéssel mutatatnom. — Megjegyezvén, hogy csak e szempontból írok, - ha javaslat gyanánt írnék, jobban ki kellene dolgoznom, minta mikép itt lelkem helyzete, és segéd eszközeim hiánya engedik. - Isten mindnyájunkkal. K.Lajos sk. — Ha könyvet kaphatnék ismét! az ész értelem tapasztalás úgy halad a világban s én úgy elmaradok! — Istenem!" Levéltöredék. B.Május 5

én 1838. ,.Hallom még mindig történnek Pesten süppedések, süllyedések — pinczékben, utczákon. Ez igen nagy figyelmet érdemlő tünemény, s ha valódi oka kifürkéztetik, annak elhatározó tekintettel kellene bírni a várost óvandó munkálatok megállapításában. Mert ha az árvíznek szilárdabb épület ellent áll is, de levegőben állani csakugyan nem képes, s ha Pesten a földsüllyedés divatba jő, Pest biztosan nem fog állani a földön, még kevésbé a hitelben és bizodalomban. Véleményem szerint e tüneménynek eredeti nemző oka nem az árvíz, fenn a Duna vizének a föld pórusain beszivárgása. Van a Duna hosszában Eschingentől a Fekete tengerig sok alacson sziget, s többnyire homokos, mint a pesti parti, mellyet a víz rendesen minden idén eláraszt felül két oldalt pedig örökké nedvezi; s hogy a hab folyam el mos egy darabot az gyakori dolog, de hogy az illy Szigeten a föld besüppedne, nem hallottam. — Nevetséges ugyan négy fal elzártságából geognotiai véleményt adni, mert ez minden lehető helyzetek között legkevésbé alkalmatos kosmogenicus búvárkodásra: azonban én a nevetség okáért megmondom véleményemet. Akár tűz, akár víz által történt légyen is a földnek eredeti alakulása, annyit mély kutak, bányák, vízmosások sok figyelmes szemléletéből abstraháltam magamnak, hogy a nagy folyók medre a föld rétegek ős idomulásában (Unformation der Erdschichten) regulator gyanánt jelenik meg úgy, hogy ha bár folyam-habzás alakját látszanak is mutatni a rétegek, s annál fogva fekvésök vízhosszanti, de csakugyan az egész folyam völgy két oldalán a föld test csontjait képző hegyektől egész a vízpartig — a meder fölé nehezednek. Oly formán mint falevélben regulator a közép vastag szál, s ha vele félig meddig párhuzamosan fekszenek is a levélréteget képző apró szálacskák, de a rajtok keresztül futó vastagabb rostok által csakugyan a közép regulator felé nehézkednek. — Innen van, (alkalmaztatva szólván) hogy mind azon víz, melly különböző okokból a Duna völgy minden részein támad, a Duna medre fölé szivárog, nem csak a föld színén, melly különben is csappanás, de a föld belső rétegeiben is. — A múlt téli hó szörnyű tömeg vizet adott, s olvadáskor ez a Péczel-Jobi hegysortól lefelé mind Pest felé szivárgott. De sokkal nagyobb tömeg volt, mintsem hogy (kivált a Duna árja által is vissza nyomatván) békével leszivároghatott volna. — Tehát utat keresett, tört magának, - (mert a víz igen találékony sauermeszter) A földben temérdek hólagocskák, üregek vannak: kisebbek, nagyobbak, mint a Miskolczi kenyérben, levegővel telvék; ezen levegőt az erősebb víz kiszorította, melly is az agyagosabb, kövesebb rétegekből fölfelé a parázs homokbani hézagokba vonult, s a vacuumba utánna tolakodó víz által mindig fölebb szorítva, végre a föld színére; a víz pedig után-