Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)
26. VASÁRHELYI PÁL BÍRÁLATA LAMM JAKAB PEST-BUDA ÁRVÍZVÉDELMÉT CÉLZÓ TERVEIRŐL 1 „Vélemény illy czímű munkáról: Kurzgefasste Ansicht der letzten Uiberschwemmungen von Pest und Ofen, und Mittel diesen Uiberschwemmungen in Zukunst vorzubengen von Jac.Lamm dirig. Ingenieur. E német nyelven írt értekezést úgy lehet tekinteni, mint egy mívelt társaság előtt elmondott beszédet, melyben a szónok az özönvíz szülte nyomort és ínséget a mély bánat égető könnyeivel megsiratván, az Auditóriumot azon reményre hevíti, hogy Pest, ez az ország értelmességének és kereskedésének széke bölcs őrködés alatt bizonyosan arra a fénytetőre fog emelkedni, mellyről a jóllét meleg sugarát a hon minden részére elönti, s ezen lelkesülésébe egy eszme villan meg fejében, melly az érdemes szónok véleménye szerint nem csupán a theoriák világában pattan el, hanem ennek létesítését csaknem elkerülhetetlen szükségessége, főképen pedig az eszme valósíthatása ajánlják: a szónok azon hiszemben, hogy hallgatói előtt mind azon módok, mellyek a feladott kérdést megfejthetik esméretesek, s örvendve magának hogy a nagy épülethez ő is egy kővel járulhatott előadásában csak ez eszméje körül forog, melly röviden ebből áll: Pest város biztosítására egyetlen védszer az lehet, ha a Duna partjai a városon felül és alul földgátakkal a váczi és soroksári töltésekkel kapcsolatban olly magasra feltöltetnek, hogy a Dunának ezen új medre a lehető legnagyobb 3Q0 000 köb lábnyi víz emésztést magában foglalja: a városnak szép kinézése megtartása tekintetiből a város előtt a parton egy hordozható véd gátat (transportables boulevards) szükséges készíteni, melly csak abban az esetben rakattatnék össze, és állíttatnék fel, ha a nevekedő vízár a várost vésszel fenyegetné; ezen védgát szerkezése az előadott rajz szerint ebből áll: építessék a part hosszán egy alapfal a partszínig quader kövekből mellybe hat hat láb távolságra 1 négyszeg láb bő és 9 hüvelyk mély lyukak hagyassanak, ezekbe állíttatnak 12 hüvelykes fa oszlopok hátulról támasz gerendákkal megerősítvék, tetőbe pedig összekötvék, ezen oszlopok mellé helyeztetnek fal gyanánt 5—6 hüvelykes jól összevágott és gyalult fenyő szálak, mellyek a nevekedő vízárhoz képest emeltethetnek. E fa gát a vízelmenetel után elszedetik, és az e czélra épült raktárakba hordatik. Buda felől is a védszer csak e lehet. Ezenkívül megemlíti, hogy Pestre nézve elkerülhetetlenül szükséges egy, a váczi töltés tájáról a külvárosok lapaján ásandó bő csatorna, kifolyásánál erős zsilippel ellátva, mellybe minden peczék, csatornák vezetendők lennének, hogy így a Duna és város között közösülés elzárassék. Azon esetre, ha a Duna tartós magas állása miatt e csatorna ki nem ürülhetne, és a város pinczéibe berontással fenyegetne, merítő műkönyökkel vagy ezek nem létiben emberi kezekkel kellene kiürítni. A Pesten keresztül vezető hajókázható csatorna létesítését, az ezzel egybekötött temérdek akadályok miatt a jámbor óhajtások közé számlálja. A város előtti fa véd gátra, bár minő ajánlhatónak tetszenék is első tekintetre, azon megjegyzés tétetik, hogy a, E védgátnak az lévén rendeltetése, hogy a két várost a jégmenti vízdagálytól oltalmazza, azon megtörténhető esetben ha a jégmentibe a pesti oldalnak dűlne, vagy az egész Duna átaljában jéggel borítva lenne a fa gátba épen nincs az a biztosság mellyel a várost a víznek jeget nyomó, vagy feszítő ereje ellen oltalmazhatná; mert méltán kérdhetni: hol van e fa gátban azon ellenható erő, mellyel a jég kitörésének ellentállhatna. b, Minthogy az érdemes író terve mellé semmiféle költségvetést nem kapcsolt, nem mutathatta ki, hogy mennyiben kerülne a két város előtt felállítandó fa gát, mi annál szükségesbnek látszik, mert bátor első tekintetre nem csak ajánlhatónak, hanem még kecsegtetőnek is tessék valamelly tervezet, de a költség ki számítás gyakran olly mennyiségű akadályokat gördít elő, mellyek eszménket csaknem sikerülhetetlenné teszik."
