Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

rülmények között élők számára ajánlható ilyen épületek emelése. De ha e könnyű építési módot olyan alapokon alkalmazzuk, amelyek nincsenek tökéletesen biztosítva az árvizekkel szemben, az megbocsáthatatlan dolog. Egy ilyen helyen, ilyen épület még a legszegényebb ember számára is a legdrágább dolog, mivel ha egy vályogház egyszer alaposan átnedvesedik, elkerülhetetlenül összeomlik. Remélhetőleg a jövőben a magas intézkedések következtében ez az építkezési mód, különösen az alacsonyabban fekvő külvárosokban és kiváltképpen a pinceszinteknél teljesen meg fog szűnni. Hiszen aligha szükséges itt megvalósítanunk azt, hogy tulajdonképpen biztos alapokon is lehetne építkezni. Ez minden kőműves, de főleg minden építőmester előtt teljesen ismeretes tény. Már maguk az utolsó árvizek és pusztítások szomorú tapasztalatai is nagy, sőt túl iszonyú s éppen ezért soha nem is felejthető tanítómesterei minden építkezni szándékozó embernek. 31. § Ami zárszóként még az egy Pesten keresztül húzódó hajózható csatorna nemrégiben ismét felvetett ötletét illeti, mindenesetre félreismerhetetlen, hogy egy ilyen csatorna az elővárosok lapályainak hosszában a lehetőséghez mérten egyenes vonalban húzódna, és a Dunába való be- és kitorkollásánál jó zsilipekkel ellátva, nagyon szép és több szempontból nagyon is kívánatos lenne. És ha ez a csatorna éppenséggel egy időben tökéletesen kiépítendő, legalább 50—60 öl széles utca közepe felé futna, amely utca nagyobbrészt piactérül szolgálhatna, s így az elővárosokban egyébként is hiányt pótolna, úgy ez természetesen egy olyan alkotás lenne, ami nemében egyedülálló. Mindez azonban egy olyan csatorna létrehozását jelentené, amely — eltekintve attól, hogy több olyan ok is létezik, amely e csatorna megépítését kevésbé teszi tanácsossá, — végtelen nehézséggel és költséggel kapcsolódna össze, és emiatt valószínűleg csak jámbor kívánság tárgya kellene hogy mardjon. Mindenesetre azonban az elővárosokban a legsürgősebben szükséges lenne néhány piac kialakítása, amelyek remélhetőleg — legkegyesebb elrendelésre, — az utcák megfelelő mértékű kiépítését is maguk után vonnák. Mindezek miatt szintén tökéletesen megbízhatunk abban a magas atyai gondoskodású kézben, amely arra a feladatra teremtetett, hogy mindent, ami Pest városának is valódi javára tud szolgálni, és aminek kivitelezése lehetséges, azt a legkegyesebben elintézzen és irányítson. Ungvár, 1838. augusztusának havában Jac. Lámm vezető kerületi királyi mérnök Terv Egy védőmű terve, amelyet Pest és Buda városának a Duna folyam rendkívüli áradásaival szembeni védelmére, kiváltképpen a Dunapart fő épületei előtt kellene létrehozni Magyarázat a) Egy szilárd alappal, kváderkövekből és cementvakolattal víz át nem eresztően megépítve, betapaszolva és vaskapcsokkal egy szétbonthatatlan testté összekapcsolva. Ennél a falazatnál legalább a felső szint gránitból, vagy más, lehetőleg tartós kváderkövekből kellene hogy álljon. b) Tölgyfából való szádfal — abban a mélységben, ahol állandóan nedvesen van, de nem rothad, — az alámosás megakadályozása céljából elhelyezve c) Összeillesztés nedves agyagos talajjal és kis kövekkel. d) Utcakövezet a Duna irányában való szükséges lejtéssel ellátva. e) A Dunapart fő épületei. f) Az út- és utcakövezetek vízfolyása a belváros irányába történő szükséges lejtéssel ellátva.