Kaján Imre szerk.: Dokumentumok az 1838-as pest-budai árvíz történetéből (Források a vízügy múltjából 5. Budapest, 1988)

g) Négyzetben 12 hüvelyk széles és legalább 9" mély, középtol a középig 6 láb távolságú, a 18" vastag fedőkövekkel bekövezendő lyukak, amelyek általában homokkal, vagy apró kaviccsal tölthetők fel. h) 12" vastagságú tölgyfa oszlopok, amelyek egymástól 6 lábnyi távolságra, a közelgő veszély idején az ehhez kiképzett lyukakba (g) felállíthatók. Ezek a fő alkotórészei a föld felszíne felett felállítandó védőműveknek. i) Fejfák, amelyek segítségével valamennyi (a-h) pontban említett) oszlop azonos távolságban és tömítésben egybe fog esni. k) 6/12 hüvelykes tölgyfa támaszok (a-h) pontban említett) oszlopokkal fakapcsok által összekapcsolva. I) Körülbelül 10" vastag tölgyfa támaszok, a vízmagassság és a víznyomás mértékének megfelelően elhelyezendők. m) Behelyezhető, illeszkedő kidolgozású falemezek (?) 5-6" vastag gyalult fenyőfából. Ezek az áthelyezések a Duna emelkedő állásához mérten könnyen növekedhetnek. A h), i), k), I) és m) részek ilyen módon egyfajta szállítható partfalat képeznek, amely szükség esetén a lehető leggyorsabban felállítható, és a veszély elmúltával éppenolyan könnyen ismét le is bontható. Valamennyi állandóan készenlétben tartandó fadarab megőrzésére, néhány saját raktár kellene hogy rendelkezésünkre álljon. Az említett fa alkotórészek nagyrészt pontosan ugyanazt a tömeget tudnák tartalmazni, amivel e résznek valóban lehetséges felszerelése a kapcsolatban semmiféle különbséget nem idézne elő. J. Lámm" Mint bevezetőjéből látható, Lámm Jakab is gróf Andrássy pályázatára írta művét. Amiért itt közöljük, és nem előbb, a pályaművek között az, hogy Lámm bár hamar megírta elképzeléseit — nem küldte el az Akadémiának. Később meggondolta magát és mégis postára adta, de már későn, mert a kitűzött határnap elmúlt. így ő már névvel jelölhette írását. Az Akadémia a pályafeltéteieket komolyan vette, Lámm művét nem vette be a díjazásra bírálandó és kiadandó munkák közé. Sajnos, mondhatjuk utólag, mert ez az a kimondottan mérnöki alkotás, amely egyedül megközelítette az Andrássy kérdések kívánt színvonalát. Lámm nagyon jól látta meg a fővárost ért katasztrófa okait, és gyakorló mérnökként a megoldást is képes volt megtervezni. Lényeglátó az a megállapítása, hogy csak a Budapest alatti teljes Dunarész szabályozása nyújthatna végső megoldást. A fővárosi folyószakasz szabályozásával csak lejjebb tolódna az árvíznek leginkább kitett terület, ez viszont — értéktelenebb lévén — a milliós világvárosi érdekek védelmében megengedett megoldás addig, míg a teljes szabályozás el nem készülhet. (Érdekes, hogy az 1870-es évek budapesti Duna-szabályozásánál gondolatainak csak egy része valósult meg — tőle függetlenül. Arról, hogy csak délebbre került az árvízveszélyes terület, már nem volt szó. Az 1876. évi árvíznek kellett bekövetkeznie Lámm 38 évvel korábbi világos tételeinek újra felfedezéséhez.) Bár Lámm technikai megoldásai — az ideiglenesen beszerelhető fagátak — nagy folyókra alkalmatlanok, mégis tervének egésze a korszerű mérnöki gondolkodás szép példája. JEGYZETEK 1 Kurzgefasste Ansicht der letzten Überschwemmungen von Pest und Ofen und Mittel diesen Uberschwemmungen in Zukunst vorzubengen. Német nyelvű kézirat, 16 lap, 27 oldal, 1 színes tábla. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára RAL 845:13. 2 „Mekkora az emberek felületessége és állhatatossága, kik látván valamely dolog tökéletességét.