Schuller Balázs szerk.: Olvasókönyv a magyarországi reneszánsz bányászatához. Tanulmányok a 2008-as "Reneszánsz év" tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 6. Sopron, 2009)
Bircher Erzsébet: Gazdagság vagy szegénység?
városaira, amelyek fejlődésének nem annyira a király politikája, hanem az uralma alatti viszonylagos vagyonbiztonság tett jót. Míg a kereskedő városokat rendszeresen adóztatta a megszokotton túl a lassan megszokottá váló rendkívüli adókkal, addig a bányavárosokat inkább támogatta, mint sarcolta. Mátyás többször járt a bányavidékeken. Az uralkodói figyelem nagysága és a regálé jövedelmek nagysága közötti összefüggést nem nehéz felfedezni. A becslések szerint Mátyás jövedelmeinek 30%-a származott a bányászatból és a kohászatból." Mátyás számos, a bányászatot segítő intézkedést hozott. A legjelentősebb ezek közül 1470-ben született: a hét Garam-menti bányavárost örök időkre felmentette az adók fizetése alól. A Mátyás uralkodását megelőző évtizedekben polgárháborús tereppé vált Selmecbánya a korábbi kiváltságain túl újabb kiváltságokat nyert, hogy megerősödjék. Felmentették a katonaállítás és elszállásolás kötelezettségei alól, tisztviselőit szabadon választhatta meg. Mai szemmel nézve különös összefüggés van abban a rendeletében, amelyet 1471-ben adott ki: a Selmecbányái polgárok közül csak azok mérhettek bort, akik bányamüveléssel foglalkoztak. Hasonló logika szülte azt az 1496-ban Beatrix által kiadott rendelkezést, mely szerint Körmöcbányán csak azok mérhettek bort, akik hetente legalább két aranyat fordítottak bányaművelésre. Ebből úgy tűnhet, hogy a bormérés jövedelmezőbb üzlet, mint a bányászat, valójában pedig azt jelentette, hogy az illető nem névtelen senki: bányapolgár, aki legalább két-három embert foglalkoztat. A rendelkezések nyomán Selmecbánya bányászata ismét felvirágzott. Számos, a kor vagyoni állapotaival foglalkozó vizsgálat 12 szerint a szinte teljes egészében magánvállalkozók kezeiben lévő bányaművelés eredményessége nyomon volt követhető a selmeci polgárok gazdagodásán. 1487-re ismét Selmec lett a legjövedelmezőbb bányaváros: a kincstárnak közel annyi jövedelmet hajtott, mint Körmöcbánya és Besztercebánya együtt. Körmöcbánya kevésbé volt szerencsés Mátyás uralma alatt. A Károly Róbert uralma alatt vált európai jelentőségű körmöci bányászat és pénzverés. Az 1445-ös országgyűlésre meghívott város gazdagsága, hatalma a bányákon 11 MOLNÁR, 1990. 414-428.0. 12 BÁNKI MOLNÁR, 1997. 85.0. 16