Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
A pécsi Központi Munkástanács elsősorban Neuhauser János, a 21. számú AKÖV Munkástanácsa és a Megyei Nemzeti Tanács volt tagja, valamint Rizler János, a Pécsbányatelepi Munkástanács helyettes vezetője révén tartotta fenn a kapcsolatot és a Nagybudapesti Munkástanáccsal. 171 Pécsről, illetve Baranya megyéből 35 fős munkástanács-küldöttség indult Dobrovics Emil vezetésével 1956. november 19-én Budapestre, az Országos Munkástanács megalakítására, de előbb Oroszlányban, majd Tatabányán találkozott az ottani munkástanácsok tagjaival. Dobrovics ismertette a pécsi bányászok követeléseit az oroszlányi és tatabányai bányászokkal, majd az egyeztetett véleményt tükröző követelésekkel, együtt indultak autóbuszokon a fővárosba november 21-én. A dunántúli bányászküldöttség Budapesten találkozott a Nagy budapesti Munkástanács elnökével, Rácz Sándorral. A Nagybudapesti Munkástanács 8 pontos követeléscsomagjához Dobrovics javaslatára felvették 9. pontként a sztrájkjog törvénybe iktatásának követelését is. 172 Az országos központi munkástanácsot megalapítani szándékozó tervezett nagygyűlés színhelyére a pécsi munkások és bányászok küldötteit sem engedték be a szovjet katonák és magyar karhatalmista, rendőr segítőik. 173 Az ország különböző részeiből Budapestre felutazott munkástanács-küldöttségek azonban nem akartak dolguk végezetlenül távozni, hanem összegyűltek a Nagybudapesti Munkástanács Budapest, Akácfa utcai épületének helyiségében és itt tanácskoztak arról, hogy mit tehetnek, mit kell tenniük a politikailag kiszorított helyzetben. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a Kádár-kormányt nem ismerik el és folytatják a sztrájkot. Politikailag jelentős határozatot hoztak arról, hogy vidéken, a megyei központokban megyei munkástanácsokat alakítanak, melyek megyei szinten irányítják a helyi, üzemi munkástanácsok tevékenységét. E megyei munkástanácsok felveszik a kapcsolatot és együttműködnek a Nagybudapesti Munkástanáccsal. 174 E tervezett munkástanácsokat irányító, összekötő és működtető rendszer létrehozásának célja az volt, hogy lényegében kiváltsa az országos munkástanács intézményét, megvalósítsa, illetve tovább fenntartsa a kettős hatalmat ( ha ez utóbbi kifejezést akkor nem is használták). Pécsre visszatérve Dobrovics Lajos a pécsi munkástanácsok küldöttei előtt ismertette a budapesti küldöttség útjának eredményeit és kudarcait. Hangsúlyozta, hogy a Kádár-kormányt „a munkásság nem ismeri eF (valójában a munkástanácsok küldöttségei nem ismerték el - R. A.), a kormány szerinte 171 Neuhauser János, a 21, számú AKÖV Munkástanácsának küldötteként részt vett az 1956. november 4. és december 10. között Pécsbányatelepen megalakult Baranya megyei Központi Munkástanács ülésein. Tagja volt az 1956. november 17-én Dobrovics Emil vezette 40 fős munkásküdöttségnek, mely a kormány képviselőivel tárgyalt. Dómján, 188-189. o. 172 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. 173 Vajgert (Veigert) György elmondása alapján. Interjú Vajgert (Veigert) Györggyel. Pécs, 2003. január 24. BML, XXXII. 11. Az 1956-os forradalom és szabadságharc gyűjteménye 174 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13.
