Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

nem lesz hosszú életű, mert a kormány tagjai között ellentétek vannak.

175 Dobrovics tájékoztatta a pécsi munkásokat és bányászokat a Nagybudapesti Központi Munkástanáccsal kialakított álláspontról a sztrájk folytatásával és a megyei munkástanácsok megalakításával kapcsolatban. Felkérte a munkástanácsok képviselőit, hogy ismertessék a megállapodásokat üzemeik munkásaival és felhívta őket, hogy november 23-ára küldjék el delegáltjaikat Pécsbányatelepre a munkás- és bányászküldöttek pécsbányatelepi gyűlésére a megyei munkástanács megalakítása céljából. A városi munkástanács-küldöttek tájékoztatták tagjaikat a budapesti küldöttség tárgyalásairól. Veigert György, a küldöttség tagja 1956. november 22-én munkahelyén, a 26. számú Autóközlekedési Vállalatnál mintegy 100 ember előtt tartott tájékoztatót, majd a meghívott Dobrovics Emil szólt az AKÖV dolgozóihoz arról, hogy a Kádárkormány nem a munkások kormánya, valamint „a kormány tagjai marakodnak egymással". Veigert egy saját maga által fogalmazott röplapot terjesztett a vállalat dolgozói között, mely Kádárt „hazug, népbutító demagógiával" vádolta, valamint a fasizmus lényegi vonásainak a kommunisták által történt átvételéről értekezett.

176 Az országos munkástanács-központ megalakítását célzó, a nagyhatalmi erőszak - szovjet beavatkozás - által meghiúsított kísérlet után a munkástanácsok nem adták fel a harcot politikai törekvéseik és gazdasági érdekeik érvényesítéséért. A november 21-i KMT-tanácskozás döntésének megfelelően vidéken megyei központi munkástanácsokat szerveztek. 1956. november 23-án a pécsi, a komlói, a mohácsi és a szigetvári üzemek munkástanácsainak küldöttei megalakították a Baranyamegyei (sic!) Központi Munkástanácsot. Az új „ellenzéki" intézmény nemhogy engedett volna az MSZMP-nek és a kormánynak, hanem még új, az adott hatalmi helyzet módosítását célzó javaslatokkal lépett fel: felhívásában követelte a volt AVHsok leszerelését a karhatalmi szervektől, a rendőrség felülvizsgálatát, Nemes Alajos rendőrőrnagy eltávolításával, a megyei pártapparátus munkásellenőrzését. A megyei központi munkástanács tényleges hatalmának érvényesítését kívánták elérni a megyei tanács munkájának ellenőrzésével, ezzel a feladattal Dobrovics Emilt bízták meg. A munkások és bányászok fogva tartott társaik szabadon bocsátását követelték, szankciót is alkottak: ellenkező esetben olyan általános sztrájkot ígértek, mely még az élelmiszergyártó üzemekre is kiterjed.

177 Dobrovics a megyei munkástanács fő céljait írásba Dobrovics beszélt arról, hogy Kádár János a rádióba akart beolvasni egy nyilatkozatot a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban, ezt azonban Münnich Ferenc megakadályozta, a papírlapot kitépve a kezéből. - PMB, 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. 176 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. - Vajgert (Veigert) György a pécsbányatelepi központi munkástanács ülésein és akcióiban Dobrovics segítőtársa volt. 1957-ben a Dobrovics Emil és társa büntető per másodrendű vádlottja. 177 PMB, 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13.