Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

Nemzeti Tanácsába beválasztották az uránbánya képviselőjeként Balogh Józsefet.

136 A Baranya megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja, a Dunántúli Napló két cikkben is foglalkozott a kővágószőlösi uránbányászattal.

137 A kővágószőlösi uránbánya üzemeit a forradalom első napjaiban AVH-s fegyveres karhatalom őrizte. Október 28-án az ávéhás őrség feladta a bányát, ekkortól a kapu- és üzemőrséget a bánya munkásai látták el, fegyveresen. Majd Bodajki Győző, a kővágószőlösi üzemegység munkástanácsának tagja, az uránbányánál alakult katonai tanács vezetője a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa Katonatanácsától kért őrszemélyzetet. Csikor Kálmán, a megyei Katonatanács elnöke november l-jén mintegy 60 „zöld parolis" határőr katonát küldött az urán üzemek védelmére, majd 100-120 szénbányásznak is parancsot adott az uránbánya őrzésére. A katonák mellett a kapuknál urános munkásőrök is szolgálatban álltak, akik ismerték társaikat. A munkásőrszolgálatot Bodajki szervezte meg.

138 A központi őrség parancsnoka Kocsis Sándor volt, aki Bodajki Győző helyetteseként működött, s a határőrök parancsnokával is tartotta a kapcsolatot. Az uránbánya hét főkapujának őrzésére szükség is volt, mert a bánya területén „visszamaradt jórészt csavargó elemek is voltak". A radikális uránosok mérséklését és a lumpen elemek megfékezését a megyei munkástanács és katonai tanács vezetői fontosnak tartották.

139 A kővágószőlösi Bauxitbánya Vállalatnál (uránbánya) az első munkástanácsot 1956. október 27-én választották. E munkástanács tagjai között a pártvezetés is képviseltette magát, a tagok nagy része párttag volt. A következő két napban azonban az uránbánya dolgozóinak hangulata is - ahogy az országban a legtöbb üzemnél, vállalatnál - az MDP-vezetők, illetve a párt olyan tagjai ellen fordult, akik az előző években a munkások, dolgozók többségével szemben exponálták magukat. Ezért a munkástanácsok többségénél a közvélemény nyomására új személyi összetételű munkástanácsokat választó gyűléseket hívtak össze. Az uránbányánál is így történt. A második munkástanács választásának közvetlen indoka az volt, hogy a két nappal előbbi választásánál csak a dolgozók egyharmada voltjelen. A második uránbányai munkástanács választásának napja 1956. október 29e volt. Ekkor az első urános munkástanácsból három tagot kiszavaztak. Az I. üzem második munkástanácsának 11 választott funkcionáriusa volt, közülük 6, vagy 7 volt párttag. Az uránbánya I. üzem munkástanácsának elnöke Kiss Imre lett, ő és Kovács János képviselték az uránbányát a Baranya Megyei Munkásság Dunántúli Napló, 1956. október 29. „Megalakult a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa" 137 „Végre megírhattuk". Dunántúli Napló, 1956. október 29.; „Mennyi urániumércet vittek el Kövágószöllösről? Látogatás az urániumbányánál". Dunántúli Napló, 1956. október 31. 138 Lásd „A Katonatanács és a bányász katonai alakulatok" című fejezet. 139 Bán, 1992, 20-21. o.; PMB, B. 532/1957. Kocsis Sándor és társai pere (a továbbiakban Kocsis Sándor...).