Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

hogy ha a párttitkárok bűnösök, bírói ítélettel kell eljárni velük szemben. A nemzeti tanács közigazgatási feladatokat is ellátott: intézte a község élelmiszerekkel és más cikkekkel való ellátását, a lakáskiutalásokat. November 4-én a szászvári nemzeti tanács feloszlott és átadta hivatalát a vb-elnöknek.

92 A komlói szénbányák és üzemek forradalma Baranya megye hegyháti (sásdi) járásának komlói körjegyzőségéhez tartozott Komló mellett Mecsekjánosi, Kisbattyán és Mecsekfalu.

93 A körjegyzőség lakóinak száma 1945-ben 3912 volt. Komlóhoz tartozott még Zobákpuszta. E mecseki falvakat is az 1947-ben nagyközséggé lett, majd 1951ben városi rangot kapott Komlóhoz csatolták. Az 1945 előtt még alig 2500 lakost számláló bányásztelepülés ugyan már a két világháború között is jelentős ipari községnek számított - volt szén- és kőbányája, villamos erőmüve és vasútállomása -, ugrásszerű fejlődésnek 1950-ben indult, az erőltetett szocialista iparfejlesztés hatására. Az energia-koncepció jegyében a Sztálinvárosi (később Dunai) Vasmű szénnel való ellátására erőteljesen fejlesztették a komlói szénbányákat. Új aknákat, tárókat nyitottak, kötélpályarendszert létesítettek, szénosztályozót építettek és bányászokat toboroztak az ország szinte minden táján. 1950 előtt Komlón és a környező községekben magyar és német származású lakosság élt, a törzsbányászok közülük kerültek ki. Az 1950-es években viszont elsősorban az Alföld elmaradottabb vidékeiről érkeztek főleg volt uradalmi cselédek, napszámosok, hogy szerencsét próbáljanak a bányamunkában a jobb megélhetés reményében. A Komlón összegyűlt munkásoknak a kor színvonalán álló tömeglakásokat építettek Kökönyös, Kenderföld, Szállásfalu, Béta városrészekben, a bányászokat kétháromszobás lakásokban helyezték el. Az 1949-ben 6914 lakosú nagyközségből 1954- re 18.175, 1956-ban 22 ezer lélekszámú város lett. A kommunista pártpolitika kiemelt béreket és szociális juttatásokat biztosított a komlói bányászoknak. 4 Mivel az extenzív bányaműveléshez sok munkáskéz kellett, a munkaerő toborzását folytatták. 1953-ban 8529, egy évvel később már 11.078 fő volt a komlói aknáknál foglalkoztatottak száma. A széntermelést fokozták, 1955- ben túllépték az évi 1 millió tonnát. Hamarosan megindult a kohászatban használható koksz termelése, 1956 májusában indult Komlóról Sztálinvárosba az első „kokszvonat".

95 92 BML, XXXV. MSZMP BMB. 21. doboz. Sásdi járási jelentések, 1956 93 Komló község 1951. szeptember 2-án járási jogú város lett. Hozzácsatolták 1954. augusztus 1én Kisbattyán, Mecsekfalu ás Mecsekjánosi községet, valamint 1958. november 16-án Mánfát. Fáncsy, 1976, 81. o. 94 Bóka, 2000, 8-12. o. 95 Bóka, 2000, 17. o.