Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Schuller Balázs: Példaképek lázadása? A magyar bányásztársadalom 1956-ban

4. Czimer Tibor „Dagadt"

6 (Budapest, 1923. 10. 07.) Pilisszentiváni bányában dolgozott 1956 nyarától. vájár A Széna téri „Bányász brigád" tagja, annak „informális" irányítója. Szombathelyen fogták el (nov. 4.), Ungvárra deportálták. A „Bányász-per" II. rendű vádlottja. Budapest, 1957. 11. 29. 5. Erdélyi Gyula

7 (Felsőgalla, 1925. 08. 15.) Az elemi iskola elvégzése után bányászként kezdett dolgozni Felsögallán. A háború végén visszatért Tatabányára, de tíz év kényszermunkára ítélték. 1953ban szabadult, továbbra is Tatabányán, majd 1956-tól Pusztavámon dolgozott csillésként. csillés A forradalomban nem vett részt. A pusztavámi bányánál 1957ben történt rendkívüli eseményeket (október 14-én tűz ütött ki, október 23-án átvágták a szállítószalagot, november 4én, majd 6-áról 7-ére virradó éjszaka újra bányatüz volt) ellenforradalmi jellegű bűncselekményként értékelte a bíróság. Ugyan nem Erdélyi volt az elsőrendű gyanúsított, háborús múltja miatt (1944 karácsonyán a frontra kerülést elkerülendően jelentkezett a Waffen-SS-be) őt állították bíróság elé. Budapest, 1959. 03. 25. 6. Erdész József* (Budapest, 1927. 08. 21.) 1948-ban lopás címén két év fogházra ítélték, büntetése alatt vájárként dolgozott. Ez idő alatt újabb Volt elítélt ismerősével 1956. december 30-tól több betörést követtek el Budapesten. Az Budapest, 1957. 08. 15. 6 Eörsi, 2004. 195-197.0. 7 Megtorlás és emlékezés. 8 Megtorlás és emlékezés. és Megtorlás és emlékezés, 68.0. ;, 155-156.0. ;, 54.0.